Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Jelentések - Román András: Az ICOMOS III. közgyűlése és kollokviuma

általánosabb képet nyújtsunk a magyar kultúráról. E célt szolgálta a budavári Mátyás-templomban megrendezett Kodály-hangverseny, amelyet a Magyar Rádió egyenes adásban közvetített, így ezzel is hozzájárult a kongresszus széles körben való népszerűsítéséhez. A Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara Erdélyi Miklós vezényletével nagy sikerrel adta elő a Psalmus Hungaricust és a Budavári Te Deumot. A szólókat Réti József, Andor Éva, Barlay Zsuzsa és Kováts Kolos énekelte. A rendelkezésre álló rövid idő sok kulturális programot nem tett lehetővé, ezért ajándékként nyújtottuk át Bartók Béla egyik lemezét, két oldalán a Concertóval és a Divertimentóval, valamint a magyar műemlékekről kiadott szép falinaptárt és a centenárium alkalmából kibocsátott emlékbélyeget is. Fontos kulturális eseménynek számított a magyar műemlékvédelem centenáriumi kiállításának megnyitása a BudapestiTörténetiMúzeumbaii (390. kép. )Éz akiállítás hazaiaknak és külföldieknek egyaránt megmutatta a műemlékvédelem százéves fej lődésének s különösen az utolsó huszonöt évnek eredményeit, s méltán aratott általános sikert. A kiállítás elsősorban a hazai közönséghez szólt, de megnyitásának a kongresszus eseményei közé való iktatása jól szimbolizálta azt, hogy a műemlékvédelem mindenkié. Erről szólt egyébként dr. Szabó János, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese is megnyitó beszédében (391. kép). Jól sikerült az a filmvetítés is, amit a fővárosi Tanács dísztermében tartottunk. A kongresszus résztvevői láthatták a Budapest ma és holnap, a siklósi zárterkély helyreállítását bemutató Újjászületés, valamint a műemlékvédelem centenáriuma alkalmából készített Kibontott ablakok és 100 év című filmeket. Akongresszus rendezvényeit az ilyen alkalmakkor szokásos fogadások egészítették ki. Elsőként dr. Dercsényi Dezső, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság elnöke adott fogadást 1972. június 25-én az Országos Műemléki Felügyelőség épületében (392.és393. kéj)). Szé])völgyi Zoltán, Budaj>est főváros Tan ácsának elnöke vacsorán látta vendégül a résztvevőket másnaj) a Citadella étteremben (394. és 395. kéj)). A centenáriumi kiállítás megnyitása után dr. Merényi Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatója volt a fogadás házigazdája a Budapesti Történeti Múzeumkertjében (398. kéj)), majdl972. június29-énkerült sor Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnökének fogadására a Parlamentben (401. kéj)). A sort az a vacsora zárta, amelyen a külföldön tartózkodó miniszter helyett dr. Szabó János, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese köszöntötte házigazdaként a Duna Intercontinental Szállóban a kongresszus résztvevőit. Úgy ítélhető, hogy valamennyi alkalommal kitűnő hangulat alakult ki, jó barátságok szövődtek, és a míiemlékvédelem nemzetközi tábora összébb kovácsolódott. Mégis, ha ki lehet emelni egyeseket e fogadások közül, úgy feltétlenül az Országházban és a Budaj)esti Történeti Múzeum kertjében megtartottak 403. kép. Készül a. tv-interjú. a Fehér Galamb étteremben méltóak erre, már csak a rendkívüli, j>ompás helyszínre való tekintettel is. Kongresszusunkon hetven asszony is részt vett férje kíséretében. Részükre külön programot szerveztünk. Ennek keretében felkeresték a nagytétényi kastélymúzeumot és a Szépművészeti Múzeumot, részt vettek városnézésen, divatbemutatón és autóbusz-kiránduláson a budai hegyekben. A kaj)ott hírek szerint a hölgyjjrogram rendezvényei is jól sikerültek. Manaj)ság minden tanácskozás csak akkor lehet igazán eredményes, ha nem feledkeznek meg róla az újságok, a rádió és a tv. Kongresszusunk sajtóvisszhangjával valóban elégedettek lehetünk. Se szeri, se száma a beharangozó és ismertető cikkeknek. A korábbiaknál lényegesebben nagyobb figyelmet szentelt a műemlékvédelem eseményeinek a rádió és a televízió is. A sajtó munkatársaival két alkalommal találkoztunk sajtófogadás keretében. (402. kéjj). Egyszer a kongresszust megelőzően, egyszer j)edig nemzetközi méretekben, az ICOMOS vezetőinek és külföldi tudósítóinak részvételével a kongresszus tartama alatt. A tv-interjút készített az ICOMOS vezetőivel, amit a rendszeressé vált műemléki műsorok keretében mutatott be (403. kép). E sorok írásakor mintegy fél év telt el az ICOMOS III. közgyűlése és kollokviuma óta. E távlatból már megállapítható, milyen tényezők játszottak közre abban, hogy a kongresszus valóban sikeres volt, beváltotta mindazokat a reményeket, amiket tápláltunk iránta. Befejezésül emlékezzünk meg erről is. 1. Sok résztvevő hangsúlyozta, hogy a kongresszust így csak a szocializmus társadalmi talaján lehetett megrendezni. Egy ilyen rendezvény nagyfokú centralizált szervezettséget igényel, a külön-