Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Jelentések - Román András: Az ICOMOS III. közgyűlése és kollokviuma

399 — 400. képek. A kongresszus Heves megyei tórájának részt vevői Kisnánán és Bélapátfalván (1972. június 28.) igencsak eltereli figyelmünket az emberi és társa­dalmi értékekről és azt is, hogy az egyre jobban felgyorsuló városiasodás a történelmi értékű mű­emlékek és együttesek megmentése és a mai élet kereteibe való helyezése sürgős megszervezésének módozatait kívánja, de azt is, hogy ez a megmentő munka másként, mint az említetteknek a mai életbe^ való igazi bekapcsolása nélkül nem lehetsé­ges. Úgy tekintette ezért, hogy ezek a történelmi együttesek emberi környezetünk alapvető elemeit jelentik, és hogy a művészi értékű építészet szük­ségképpen korának is kifejezője. Alakulása folya­matos: múltbeli, jelen idejű és jövőbeni megnyil­vánulásait mind ligy kell tekinteni, mint amik egy egészet alkotnak és amiknek összhangját mindig biztosítani kell. A történelmi értékű épüle­teknek és együtteseknek - szerepüktől és eredeti rendeltetésüktől függetlenül — önmagukban van az értékük, ami a folyton változó kulturális, társa­dalmi, gazdasági és politikai viszonyokhoz való alkalmazkodásra képessé teszi őket. Mindezek figyelembevételével a határozatok javasolják: ,,1. Mai építészetünk alkotásait csak úgy és csak olyan mértékben lehet elhelyezni, ahogyan a városfejlesztési terv és a már meglevő adott kör­nyezet indokolja és saját fejlődésébe beiktatni tudja. 2. Ez a mai építészet használja fel a mai anyago­kat és technológiákat; így szerencsésen illeszked­het a régi keretek közé anélkül, hogy sértené azok szerkezeti, illetőleg esztétikai értékét; többek között vegye figyelembe a tömegek, a méretek, az arányok és a megfelelő szép aspektus szempont­jait. 3. A történelmi értékű épületek és együttesek hitelességét alapkövetelménynek kell tekinteni. El kell kerülni mindenféle hamisítást, ami csak lerontaná művészi és történelmi értéküket. 4. Az együttesek és műemlékek új funkciójú életre keltése csak akkor megengedett, ha ez nem sérti sem azok szerkezetét, sem pedig teljességét. Ajánlatos, hogy a mai épületeknek régi együtte­sekbe helyezése ügyében rendszeres összefogás alakuljon ki, s ez vizsgálja meg az ezen a területen foganatosított munkálatokat, mint a jelen határo­zatok függvényét." A nemzetközi tanácskozásoknak mindig szerves részét képezik a tanulmányi kirándulások. 1972. június 28-án két túrát rendeztünk, ezek közül választhattak a résztvevők. A külföldiek valami­vel nagyobb hányada a Balaton környékét kereste fel, s itt Tihany és Felsőörs műemlékeit, Székesfehér­vár védett műemléki együttesét tekintette meg. (396­397. kép). Hozzájárult a jó hangulathoz a Siófok — Tihany közötti kellemes hajózás is. A magyar részt­vevők többsége a Heves megyei útvonalat válasz­totta, amely Kisnána, Feldebrő és Bélapátfalva nevezetességei mellett Eger műemléki és városképi együtteseit mutatta be (399 400. kép). Nem maradhatott el természetesen Eger másfajta nevezetességének, s Szépasszony völgynek felke­resése sem. A kongresszus lezárása után három további fakultatív túrára is sor került. Örvendetes és várat­lan volt az a nagy érdeklődés, amit a három-négy­napos túrák kiváltottak, s kár, hogy a korlátozott szállodai férőhely miatt a nyugat-dunántúli útra csak nyolcvanan, a dél-dunántúlira csak mintegy ötvenen mehettek el. Az elsőnek az útvonala ez volt: Zsámbék Győr -Pannonhalma—Lébény — Sopron — Fertőd — Sopron horpács Cák — Bozsok - Kőszeg — Szombathely — Ják — Csempeszkopáes

Next

/
Oldalképek
Tartalom