Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Jelentések - Román András: Az ICOMOS III. közgyűlése és kollokviuma

AZ ICOMOS III. KÖZGYŰLÉSE ÉS KOLLOKVIU MA Az 1972. esztendő a magyar műemlékvédelem ünnepi éve volt. Száz éve alakult meg a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottsága, ezen időponttól beszélhetünk szervezett műemlékvédelemről hazánkban. A centenárium volt az a legfőbb indíték, amelynek alkalmából az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság kérte, és az ICOMOS Végrehajtó Bizottsága 1970. november 23-án ránk is bízta az ICOMOS III. kongresszusának rendezési jogát. Az ICOMOS

1 története közismert, így e beszámoló keretében nem kell róla részletesebben szólni. A történelmi jelentőségű 1964. évi velencei Kongresszust, ahol az ICOMOS megalakítását elhatározták és a Velencei Chartát elfogadták, 1965 júniusában a Krakkóban, illetőleg Varsóban megtartott I. kongresszus követte. Itt jött létre formálisan is a műemlékvédelem legjelentősebb nemzetközi szervezete. Azóta fáradozik legfőbb célkitűzései valóra váltásán: fellendíteni a műemlékek és védett együttesek kutatását; elősegíteni megőrzésüket és helyreállításukat; felébreszteni és fejleszteni az egyes országok népeinek és hatóságainak érdeklődését a műemlékek, a védett együttesek és általában kulturális örökségük iránt. 1968-ban Oxfordban tartották a II. kongreszszust. A legfőbb feladat ekkor az volt, hogy az UNESCO elismerje az ICOMOS-t A kategóriájú nemzetközi szervezetnek. Másik fontos célként azt tűzték ki, hogy az adott szervezeti keretek között meginduljon az ICOMOS titkárságának munkája ezzel együtt az egész szervezet rendszeres, állandó tevékenysége. A kongresszus keretében tartott kollokvium szintén nagyon jelentős és égető, a gyakorlatban nap mint nap jelentkező témát tárgyalt: a műemlékvédelem és az idegenforgalom kölcsönhatását. Ilyen előzmények után kellett hozzálátni az 1972. június 26 — 30-i időpontra kitűzött III. kongresszus előkészítéséhez. Az ICOMOS végrehajtó bizottsága elfogadta azt a javaslatunkat, hogy a kollokvium témája ez alkalommal a ,,Modern építészet történeti együttesekben és műemlékekben" legyen. Ez a kérdés nemcsak a , műemlékvédelem egyik legégetőbb, legtöbb vitára alkalmat adó problémája, de arra is alkalmas, hogy elvi és gyakorlati következtetéseket lehessen levonni belőle a régi és az új építészeti szélesebben véve: esztétikai — egységéről; a múlt, jelen és jövő kívánatos szintéziséről a településekben vagy azok védett együtteseiben. Nem titok az sem, hogy javaslatunk megtételekor az is ösztönözte a magyar szakembereket, hogy az e témakörbe tartozó kérdések megvitatásához, a megvalósult gyakorlat bemutatásához méltó és jó környezet a budai Várnegyed, műemlékvédelmünk és modern építészetünk reprezentatív együttes alkotása. Tisztán láttuk azonban azt is, hogy a kongreszszus nem lehet csupán a műemléki szakemberek szervezeti és szakmai tanácskozása, hanem ennél fontosabb célokat is szolgálnia kell. Egyrészt a szocializmust építő társadalom, a köztulajdonon alapuló műemlékvédelem jó propagandájának kell lennie, biztosítva azt, hogy az idelátogató külföldiek kedvező összképpel távozzanak hazánkból. Másrészt azt a feladatot szántuk kongresszusunknak, hogy az ország közvéleménye — a centenárium más rendezvényei mellett — e nemzetközi tanácskozásbé)l is elmélyítse kapcsolatát a műemlékvédelemmel, minél jobban megismerje munkánkat, a kulturális nevelés szolgálatában kifejtett tevékenységünket. Már elöljáróban megállapítható, hogy a kongresszus mindkét vonatkozásban beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A kongresszust megelőzően az Országos Műemléki Felügyelőség konzultatív tanácskozásra hívta össze az ICOMOS-ban tömörült szocialista országok műemléki intézményeinek és az ICOMOS nemzeti bizottságainak vezetőit. Az 1972. június 23-i megbeszélésen a következők vettek részt: P. Berbenliev (Bulgária), L. Deiters (Német Demokratikus Köztársaság), V. Dragut (Románia), E, Hruska (Csehszlovákia), */. Lichner (Szlovákia), S. Lorentz (Lengyelország), V. Novotny (Csehország), /. Zdravkovic (Jugoszlávia). Magyarország részéről dr. Dercsényi Dezső, az ICOMOS Nemzeti Bizottság elnöke és dr. Merényi Ferenc, az OMF igazgatója vett részt a tanácskozáson. Megfigyelőként jelen volt még dr. Barcza Géza, az OMF osztályvezetője és dr. Román András, az ICOMOS Nemzeti Bizottság titkára. Nagy sajnálatunkra nélkülöznünk kellett a Szovjetunió képviselőit, s még néhány meghívott hivatali vagy ICOMOS-vezetőt. A konzultatív tanácskozáson a jelenlevők teljes