Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Jelentések - Pusztai László: Az OMF Építészeti Múzeumának négyéves működése

R

: 374. kép. Cacciari: A váci evangélikus templom és iskola terve, 1856 Az 1970-es év tervanyagai közül a hazai korai romantika építészetének csak tervbe vett, de kivitelezésre nem került alkotásait: Cacciari olasz építésznek a váci evangélikus templomhoz és iskolához készített 8 db-os tervsorozatát emeljük ki (374. kép). 1971-ben 751 tervvel bővült a gyűjtemény. Az Árkay Aladár és Bertalan hagyatékából bekerült 400 terv és Gregersen Hugó összegyűjtött rajzai (180 db) jelentik a gyarapodás zömét, ehhez kapcsolódik a Bp. V., Október 6. u. 22. számú ház 90 db-os tervgyűjteménye, valamint Hauszmann Alajos 2 nagyméretű terve a fiumei kormányzósági palotához (375. kép). Az Árkay-hagyaték elsősorban Árkay Bertalannak, kis részben feleségének, Sztehló Lilinek, valamint Árkay Aladárnak terveit tartalmazza. Felesleges talán hangsúlyozni, hogy a művészcsalád milyen értékes fejezetét nyújtja a hazai építészet modern, önálló stílusának, és a kényszerű megalkuvások ellenére általában sikeres megoldásokkal jelentkezett. Árkay Aladár műveiből csak szemelvények szerepelnek a tervanyagban. Értéküket emeli, hogy ma is álló alkotásokra vonatkoznak (az egykori Budai Vigadó, ma Népművelési Intézet). Egy személyes jellegű vázlatkönyvét is sikerült megszereznünk. Árkay Bertalan tervei viszont a legújabb időkig terjednek, noha fő művei a 30-as évekből valók, mint az igen jó, egykori Svábhegyi Szanatórium tervei vagy a Pannonhalmi Olasz Gimnázium anyaga. Több vidéki templomterve (Pátroha, Pestlőrinc, Vecsés) (376. kép) mellett itt találjuk a mátravidéki erőműtelephez épített lakótelep terveit — egyik legkorábbi és legjobb alkotásának, valamint városépítési terveit (pl. Budapest belvárosának szabályozási tervei, a Madách sugárút beépítési tervei). Arkayné Sztehló Lili üvegablaktervei - az épületet kiegészítő monumentális dekorációk - szorosan idetartoznak, hisz legtöbb esetben a tervezőépítész férj megvalósult épületeinek dekorálását szolgálták. A „fontolva haladók" csoportjához tartozó, jó képességű építészek sorába tartozik Gregersen Hugó. Tervanyagának a múzeum gyűjteményébe kerülése a két világháború közötti bérházépítkezések átlagosnál jobb megoldásai miatt volt indokolt. A hagyaték jól tükrözi a fenti jellemzést azzal a többlettel, hogy Gregersen igen jó rajzoló volt, amit főleg szabadkézi rajzai mutatnak (377. kép). Szerepel az anyagban a már említett számos és jórészt kivitelre került bérházán kívül (Kolozsi tér 1/b, Árpád fejedelem útja 54., Szamuely u. 26., Tompa u. 10.) több nagy, városépítészeti szempontból fontos pályaterve (pl. Madách út torkolatának beépítési tervei, a Kálvin tér rendezési terve, a budai Várnegyed Dunára néző részének sétányához készült tervek), valamint számos templomterv, amelyek romantikus-középkorias homlokzatkiképzéssel tűnnek ki. Különösen érdekes a 375. kép. Hauszmann Alajos: A'fiumei kormányzósági palota^ homlokzati terve