Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Jelentések - Pusztai László: Az OMF Építészeti Múzeumának négyéves működése

366. kép. Foerk Ernő: Poprád, a r. k. templom bővítési és helyreállítási terve leggazdagabb (712 db), majd a Pákey-hagyaték következik (162 db) és végül Borbíró Virgilé, bár kevés számú, de mégis igen jelentős dokumentatív értékkel (20 db). A 700 tervet tartalmazó Foerk hagyaték több mint 80 építészeti objektum között oszlik meg. Ezeknek közel a fele Foerk műemléki tevékenységével kapcsolatos, és hű reprezentációja a század eleji és a két világháború közötti műemléki tervező és kivitelező munkának. Elég, ha e munkák közül megemlítjük a kalocsai székesegyház, az ócsai ref. templom, a poprádi r. k. templom helyreállítását (366. kép), a szegedi Szt. Demeter-torony feltárását és helyreállítását megörökítő tervanyagot (364. kép), vagy a kisebb igényűek közül az aquincumi rommező, a Flórián téri római ház, az óbudai cella trichora, a zsámbéki r. k. templom, a zirci apátsági templom, a jáki templom felmérési dokumentációit, valamint a Felsőépítőipari Iskola szünidei felvételeit. Az életmű teljességének hú mutatói továbbá Foerk egyéni munkái, amely a magyar szecesszió lechneri hagyományainak továbbvitelével indul, és a magyar neoromán-neogótikus téglaarchitektúra végkifejlődéséhez vezet. Tervanyagának korai korszakából megmaradt néhány darab híven reprezentálja a korábban említett lechneri hagyomány továbbélését (pl. zágrábi postapalota, Zombor, legényegylet székháza (365. kép), azentai banképület tervei), valamint a saját egyéni stílusának kiterebélyesedését: wszegedi dóm, Angyalföld Tripolisz r. k. templom, Taván kút, Bácsbokod, Bácsföldvár, Fájsz katolikus templomának neogótikus téglaarchitektúrája. A hagyaték tartalmaz még 9 db tervet Schulek Frigyestől a szegedi dómhoz valamint 4 db színes tervet 1868-ból ,,Rádl János építész Süttő" aláírással. Utóbbi egy késő klasszicista ihletésű síremléképület, önmagában érdekes, mesternévvel ellátott dokumentum (367. kép). A hagyaték része még egy XVIII. századi barokk kastély keresztmetszeti rajza. (Vászonra ragasztott karton-szépia.) (368. kép.) A XIX XX. század fordulóján Kolozsvárott működő Pákey Lajos hagyatéka is inkább műemléki felmérések, mint saját tervezésű épületek terveivel gyarapította a múzeum állományát. Több épületet tervezett, amelyek a kolozsvári késő eklektika figyelemre méltó alkotásai, a tervanyagban sajnos, ezek csak mint tanulmányrajzok szerepelnek. Mindezek mellett nagy gonddal és szeretettel kezdte meg Kolozsvárott a XV—XVIII. századi műemlékek kutatását és felmérését. így készültek el ma már óriási forrásértékkel bíró, a legnagyobb precizitással megoldott rajzai, mivel ma már eredeti állapotukban ezek az épületek nem