Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Jelentések - Erdélyi Zoltánné – Sisa Béla – Wirth Péter: Népi műemlékek védelme 1971-1972

297. kép. Ócsa, Bercsényi u. 8. kisszoba vagy kamra kívülről, a tornácról nyílott, A változatos arányú tornácok közbenső alátámasztás nélküli áthidaló gerendával és falazott mellvéddel épültek. A konyha füsttelen ítése csak a XX. század elején fejeződött be, szabadkémény vagy zárt kémény építésével (296. kép). Az épületek falai alapozás nélkül, sárhabarcsba rakott terméskőből készültek, kívül-belül tapasztva és meszelve. A nádfedeles nyeregtető gerincszelemene ollószárakra vagy a padlástérbe felnyúló harántfalakra támaszkodik. A korábban általános sövényfonásos oromzatokat a múlt században váltotta fel az oromfal, mely lehetőséget adott az utcai homlokzat reprezentatív kialakítá298. kéj). Fertőszéplak, Nagy Lajos utca sára. A különlegesen szép, vakolat hí mes, iratos oromfalak emlékét már csak az archív felvételek őrzik. Az Öregfalu mintegy száz épületének felmérése során azt tapasztaltuk, hogy a telkek beépítése és az épületek tömege az 1858-as állapothoz képest alig változott. Az átalakított épületek többsége is beilleszkedik a faluképbe, melynek harmóniáját csak néhány ponton zavarja egy-egy új lakóház (289. kép).' A Balaton-parttól való nagyobb távolsága miatt Szigligetet elkerülik a fürdővendégek tömegei, ez ideális körülményeket teremt a csendes pihenésnek, a művészek alkotómunkájának. A tervezők elképzelése szerint a jövőben sem lenne célszerű Szigligetet nagy forgalmú, zajos üdülőközponttá fejleszteni, de a legértékesebb épületek műemléki helyreállítása és hasznosítása feltétlenül indokolt. Az értékes faluszerkezet és utcakép védelme érdekében a terv javaslatot tesz Szigliget műemlékileg védett területének kijelölésére. A védett terület az Öregfalun kívül magába foglalná a volt Esterházy-kastélyt és annak parkját, valamint a volt uradalmi major fenntartható épületeit, és kapcsolódna a helyreállított középkori vár védett környezetéhez. A Budapestről egy óra alatt megközelíthető ócsa nagyközség eddig csak középkori műemléktemplomáról volt nevezetes. A Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat által készített új összevont rendezési terv feltárta, és hasznosításra javasolta a település építészeti, néprajzi és természeti értékeit (tervező:. Faludi Erika és Kemény Bertalan, konzulens: Wirth Péter, OMF). Ócsa oklevelekből ismert története a premontrei szerzetesrend itteni megtelepedésével kezdődik (1234). A XIII. században a falu és a monostor területileg még elkülönült. A lakosság az idők folyamán a védelmet is nyújtó templom köré települt. A régi Duna-meder partján fekvő, mocsarakkal körülvett Ócsa a hódoltság idején a környék egyetlen lakott, viszonylagos biztonságot nyújtó települése volt, A prépostság a török uralom alatt megszűnik, a lakosság a református hitre tér át. Egy 1753-ból származó térképen jól felismerhető a kertes, kétbeltelkes településszerkezet. A forgalmi utak kereszteződésében, a középkori templom köré szerveződő Öregfalut a szálláskertek gyűrűje veszi körül. Az 1837-ben végrehajtott úrbéri rendezés ellenére a község magja megőrizte középkori szerkezetét, elsősorban azért, mert a vízrajzi és domborzati viszonyok akadályozták az Öregfalu fejlődését, az új, rendezett falurészek a templomtól távolabbi, magasabb homokhátakon alakultak ki. A lakóházak a középmagyar, alföldi háztípusnak megfelelően szoba-pitvaros konyha szoba vagy kamra elrendezésben épültek (297. kép). A falazat vertfal vagy tömésfal, a tetőszerkezet szelemengerendáját ágasfák hordják. A házakat náddal, szalmával vagy zsúppal fedik.