Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)
Tanulmányok - Borsos Béla: A magyar műemlékvédelem hivatala és gyűjteményei az 1881. évi törvény megjelenésétől Henszlmann haláláig (1888)
7. kép. A késmárki evangélikus fatemplom belseje a múlt század végi állapotában kovszky felmérésének pontatlanságait. Számunkra azonban a kissé kicsinyessé fajuló vitánál sokkal érdekesebb a műemléki szemlélet, amely egyrészt Myskovszkynak, a vidéki rajztanárnak, de méginkább Schulek Frigyesnek a tekintélye zenitje felé haladó építészprofesszornak és Khuen Antalnak magatartásában megdöbbent. Szerencsére a késmárki fatemplom ma is áll a „szilárd kőanyagból" épült új evangélikus templom lehangolóan száraz, unalmas épülete mellett, Fantasztikusad! érdekes és tanulságos műszaki, faszerkezet! megoldásai, meleg színharmóniát sugárzó teljesen egyedülálló enteriőrje, hatalmas tiszafa oszlopaival ma is szuggesztív erővel érzékíti a XVIII. század elejének atmoszféráját, A lebontás ötletére egy mai „kültag" bizonyára telefonok és táviratok özönével azonnali közbelépést sürgetne, s a központ építészeinek felháborodása sem lenne az övénél kisebb. Azonban nem feledjük el, hogy 1885-öt írunk! A XVIII. századi alkotás — ha még olyan egyedülálló is, mint a fatemplom nem számíthat érdeklődésre a középkori műemlékek és azok „stylszerű" helyreállítása mellett. Ez időben ugyan a szemlélet lassú változásának csírái a mélyben már megfigyelhetők, de még távol vagyunk attól, hogy ez a felszínen is érvényesüljön. Érdekesek még végül a kritikából azok a sorok, amelyekből a műemlékvédelem munkájának állandóján igényesebbé váló s a gyűjtemények fejlesztésében is megnyilvánuló színvonala nyilvánul meg. „Mi a dolgot komolyan vesszük, mert azt látjuk, hogy ily irányú anyaggyűjtés, mely a műemléki bizottság alakulásakor midőn elsősorban tájékozásra . . . átnézetre kellett törekednünk, megengedhető, sőt szükséges is volt, most már midőn fenntartásról, tudományos feldolgozásról, értékesítésről, publicatioról kell, hogy szó legyen, többé ki nem elégítő." 55 Nemcsak a felvételek műszaki részével szemben támasztottak a bizottságban mind nagyobb igényeket, hanem alaposan kiterjesztették azok körét is. Már az 1880. II. 7-én tartott ülésen felszólalt Thaly Kálmán a pusztuló magyar várak érdekében. 50 „Eddig a bizottság inkább egyházi emlékeinkkel foglalatoskodott: kívánatos, hogy figyelmét a várakra is és pedig annál is inkább tegye ki, mert egyházi emlékeink a lehetőségig
