Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Jelentések - Erdélyi Zoltánné – Sisa Béla – Wirth Péter: Népi műemlékek védelme 1971-1972

sebb szaktudással és érdeklődéssel vállalati feladatként végzi a munkát. A hatvanas évek második felében az országos és regionális szabadtéri néprajzi gyűjtemények szervezésénél a Néprajzi Múzeum és a vidéki múzeumokszakembereifokozott érdeklődéssel fordulnak a népi műemléki kutatás felé, és kapcsolódnak be a munkába. Az OMF kezdettől fogva segítette és támogatta a falumúzeumok létrehozását mint a népi műemlékek megőrzésének egyik formáját, A tudományos előkészítés, anyaggyűjtés munkáját igyekezett elősegíteni, amikor a népi műemléki kutatás lebonyolításával a Néprajzi Múzeumot bízta meg. A települések vizsgálatát ezután elsősorban a Néprajzi Múzeum és a vidéki múzeumok néprajzos munkatársai végzik, míg az építészek főleg a műszaki felmérések munkájában vesznek részt. A kutatásban nagyobb hangsúlyt kapott a történeti, néprajzi szemlélet és ez eredményesebb munkához vezetett. A népi műemléki vizsgálat az előző években a faépítkezésben gazdag, és a néprajzi lag, népi építészetileg jelentősebb területeken indult meg. Baranyában az Ormánság, Somogyban a Zselicség, Zalában a göeseji falvak, Vas megyében az Őrség és Hegyhát, Győr-Sopron megyében a Fertő vidéke, Veszprém megyében a Balaton-felvidék került először felkutatásra. Komárom és Szabolcs megye települései 60- 70%-ának vizsgálatára már az 1958 — 62 közötti években sor került, Borsod megyében elsősorban a Zempléni hegyvidék, Tolnában a Sárköz, Békés megyében a Sárrét településeit kutatták. Nógrád és Pest megye, valamint azoknak a városoknak és Balaton-parti településeknek a részletes kutatását, ahol az 50-es években topográfiai feldolgozás, ill. városképi vizsgálat készült, az utolsé) évekre hagytuk. A rendelkezésre álló pénzügyi keretek sem tették lehetővé, hogy minden megyében egyszerre és egyforma intenzitással folyjon a kutatás. Egy-egy évben átlag 200 —300'település vizsgálata' és 30—60 épület műszaki felmérése készült el. 1966-ban fejeződött be Zala, Vas, Szabolcs, Hajdú, Békés, Szolnok megyék vizsgálata. 1967-ben Győr-Sopron megye, 1968-ban Borsod-Abaúj, Komárom, Veszprém megye. 1970-ben Baranya, Csongrád, Heves, Né)grád és Somogy megye. 1971-ben Bács-Kiskun, Fejér, Pest és Tolna megye kutatása készült el. Az ország településeinek népi műemléki vizsgálata — a városok kivételével 1971-ben számszerűleg befejeződött, Az 1958 óta összegyűjtött kutatási anyagot településenként újra felülvizsgáltuk. Az első egykét évi kutatás elsősorban gyors feltáró, megállapító munka volt a kiemelkedő értékű építmények felkutatására, a műemléki védelemhez szükséges adatok, fényképek beszerzésére. Egy-egy település népi építészetének mélyrehatóbb vizsgálatát csak kevés kutató végezte el. Az elmúlt tíz év során arra törekedtünk, hogy a műemléki értékű építmények felkutatásán túl a település népi építészetének fej291. kép. Jászberény, a Hentes u. 7. sz. alatti épület 1972-ben került a műemlékjegyzékbe lődéséről átfogóbb képet kapjunk. Indokoltnak tartottuk, hogy egyes területek 10 12 évvel ezelőtt lejárt falvait újra megvizsgáljuk. 1971-ben Baranya megyében 58, Nógrád megyében 43 faluban került sor másodszor gyűjtőmunkára. Az eredmények azt bizonyították, hogy érdemes 292. kép. Jászberény, a Kígyó u. 12. sz. alatti épület 1972-ben került a műemlékjegyzékbe 20 Magyar Műemlékvédelem 305