Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Borsos Béla: A magyar műemlékvédelem hivatala és gyűjteményei az 1881. évi törvény megjelenésétől Henszlmann haláláig (1888)

a konkrét mérnöki-műszaki vonal felé tolódott el, és ami nem járt súrlódások nélkül.

25 Sajnos, a várakozást legalábbis eleinte Khuen nem váltotta be. A rábízott kiszállásokra legtöbbször csak több hónapos késéssel utazott le. így jelentéseinek elmaradása gyakran okozott zavarokat, és nemegyszer a minisztérium sürgető közbelépését is kiváltotta,

26 Munkájában feltehetőleg betegsége akadályozta. Legalábbis erre mutat az, hogy midőn 1885-ben egy Schulekkel együttesen készített szakvéleményüket késve adják be, így mentegetőznek: „Hosszas késedelmünknek némi mentegetéseképen felhozható azon sokféle elfoglaltság, mely mindkettőnket munkaerőnk túlfeszítésére szorít, továbbá azon évekig tartott erős idegbaj, mely egyikünk munkaképességét annyira bénította, hogy a legszükségesebb mindennapi teendőket sem volt képes kellő módon végezni."

27 Ez kettőjük közül csak Khuenra vonatkozhat. Hasonlóan előzmények nélkül történik Dulánszky Nándor pécsi püspök kinevezése is 1882. VIII. 29-én „méltányolva azon hazafias buzgalmat", amelyet a pécsi székesegyház újjáépítése körül kifejtett.

28 A javakorabeli Dulánszky — korábban a pesti hittudományi kar tanára beltagok közé választásának nyilván nem az volt az oka, hogy különleges szakértőként segítse a bizottság munkáját, hanem hogy jóindulatának megnyerésével további támaszt szerezzenek a műemlékek ügyének.

29 Eltérően ettől a gyakorlattól, a mindössze 31 éves dr. Szendrey Jánost, az országos régészeti társulat titkárát beltagi kinevezésre, a bizottsággal egyetértőleg Förster Gyula másodelnök ajánlja.

30 A „Budavári főegyház építési bizottságába" a Budáról pozsonyi kanonokként távozó Ráth József plébános helyett utódját, Bogisich Mihályt hivatalból nevezi ki a miniszter.

31 1884-ben pedig a „Feszi Frigyes elhunyta folytán megüresedett helyre az építési bizottságba Pártos Gyula műépítészt küldte ki."

32 Külön érdekessége van számunkra dr. Török Aurél antropológus, egyetemi tanár beltaggá való bekerülése körül kialakult vitának, mert összeu im. 3. kép. A Műemlékek Országos Bizottságának hivatalos helyiségei 1883. május 1-től. Egykorú alaprajz 2(5