Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Koppány Tibor: A somlószőlősi r.k. templom helyreállítása

212/c 212. kép. a), b), c) Az északi oldal Szent György freskója és részletei A hajó belsejében a gótikus ablakok körül talált leveles-indás töredékek és az északi falon talált sugárkoszorús Mária-fej, valamint az északi és déli falon egyaránt talált vörös festéknyomok arra mutatnak, hogy a szentély vörös-fekete indalugasával egyidejűleg a hajó belsejét is újravakolták és festették. A szentély délnyugati belső sarkában, a két ablak között is előkerült egy kisebb gótikus falkép: két angyal fedeles kelyhet tart. A falkép témája alapján itt elhelyezett pasztofóriumra gondoltunk, ennek azonban nem találtuk nyomát. A keleti és a déli ablak alatt egy-egy, a legalsó rétegre festett felszentelési keresztet bontottak ki (207. kép). Somlószőlős középkori történetére vonatkozó adataink elég gyér számúak, a templomról pedig még a falunál is kevesebbet tudunk. Veszprém megye régészeti topográfiája a mai település körül három középkori lelőhelyet tart nyilván. Közülük az első a falutól nyugatra, a községgel párhuzamosan futó vízér alacsonyabb partján található Árpád-kori „kisebb [szálláshely", viszonylag korai lelet an y aggal.

3 A második a falu északkeleti oldalán, a Somlóvecsére vezető országút és a temető környékén, a határban folyó Hajagos patak bal partján, nagy kiterjedésű területen fekszik. Felső részén XT— XII. századi, az alsón XII XIII. századi cserépanyagot figyeltek meg a terepjáró régészek.

4 Végül a harmadik a r. k. templomtól kelet felé, a Hajagos patakra dűlő domboldalon terül el. A három terület történeti értékeléséhez azok feltárása kellene. A rendelkezésünkre álló történeti adatok alapján mégis kísérletet kell tennünk a település középkori történetének felvázolására annak érdekében, hogy a templom építésének körülményeit tisztázhassuk. Az első, eddig ismert okleveles adat szerint Somlószőlős, középkori nevén Szőlős, az 1180-as években a tihanyi apátság birtoka volt.

6 A falu nyelvészeti vélemény szerint — „szőlőműveléséről vette nevét".

7 Az utóbbi megállapításnak látszcnag ellentmond a tihanyi apátság birtokainak 1211-ből fennmaradt összeírása, amely szerint a Bakonyon túl fekvő Szőlősön az apátsági birtok lakói jobbágyok, tehát katonai szolgálatot teljesítő fegyveres lovasok. Az oklevél szerint három nemzetségből