Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - G. Sándor Mária: A mecseknádasdi Szent István-templom kutatása

profilált kőkeretes ajtónyílás, valamint a déli oldalon és a szentélyen leve félköríves, rézsűs bélletű ablakok. Ezek kőkerete már kissé a csúcsív felé hajlik, s ez az átépítés idejére korhatározó. Ekkor épülhetett a templom északi oldalán levő ossárium is, valamint a torony északnyugati saroktámpillére. A templom ma is látható tömegét ebben az építési korszakban nyerte. 4. A templom D-i oldalán — a szentély délkeleti sarkától 5,5 m-re déli irányban négy saroktámpilléres, négyzet alaprajzú tornyot építenek, feltehetően ugyancsak ebben az építési periódusban, elsősorban védelmi okokból. JEG YZ 1 Baranya megye, Pécsi járás. A község 1696-ig Tolna megyéhez tartozott. L. Holub József: Határper Baranya és Tolna között. JPM Évkönyve 1959. Pécs, 1960. 150 — 161. A 6-os, Budapest— Pécs főközlekedési út csak 1950 óta megy errefelé. Korábban a falu alsó végétől indult, éltvágott DK felé egy magas dombot, és a templom fölött csatlakozott a mai 6-os úthoz. Az út építése közben középkori cserép- és egyéb használati tárgyak kerültek elő. - Bár ennek az oklevélnek kora és eredetisége vitatott, Holub J.: i. m. 160. 1., vagyis 1404-es átírásban maradt meg, azonban ez II. Endre oklevelét tartalmazza. Az oklevél teljes szövegét Fejér György közli. Számunkra a határjárás Nádasdra vonatkozó része igen jelent ős, amelyre még vissza fogunk térni. Fejér Gy. : Cod. Dipl. Buda, 1829. Tomus Tertius, Vol. II. 458. 3 Csánki 1). : Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. III. k. 410., valamint Ortvay T.: Magyarország egyházi földleírása a XIV. széizad elején . . . Bp., 1891-92. 256. 4 Karácson I.: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664—1666. Bp., 1908. 37. 5 K

eddy-Nagy Gy.: Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. Bp., 1960. 49., valamint Velics A. — Kämmerer F.: Magyarországi török kincstári defterek. II. k. Bp., 1890. 167., említik 1554-ben a szászi náhijéban Nádas város Felső Nádas városrész, házak száma 20, Alsó Neidas városrész, házak száma 10, Kis Nádas városrész, házak száma 14. 0 História Parochiae. (A mecseknádasdi plébánia története 1721-től.) Görögkeleti szerbek voltak többségben, ezért hívták valamikor Kácnádasdnak. 7 G. Sándor Mária: A mecseknádasdi Szent Istvántemplom. (Adatok Mecseknádasd középkori településtörténetéhez) JPM Évkönyve 1971. H Fejér Gy.: i. m. 458. — A szöveg fordítását és annak értelmezését Kumorovitz L. Bernátnak ezúton is köszönöm. Ugyancsak Papp L.: Rékavár és 1963. évi felderítő ásatása. JPM Füzetei., 1967. 42. is Szt. Lászlót tartja a középkori templom védőszentjének. Az 1296-os határjárás egyik állomásán az „ecclesia Sancti Kegis" elnevezésen továbbra is Szt. László egyházat kell értenünk. A visszafoglalás után Szt. Kilián volt a templom titularisa. Ezt a német telepesek hoztéik magukkal. Brüstle J. : i. m. 874. 1721-es visita. A visita szövegéből kiderül, hogy: a jelenlegi plébános úr intézkedéséből égi pártfogóul Szt. Istvánt tartja . . . hogy régen kinek a tiszteletére volt szentelve az idők forgatagában feledésbe merült". Ugyancsak Várady F.: Baranya múltja és jelene. Pécs, 1897. II. k. 216. Szt. István korinak tartja. Malcomes B. : Szent István unokája. Bp., 1938. 58 —60. c. munkájában a templom jelenlegi titularisa val és az „ecclesia Sancti liegis" alatt a szt. királyt Szt. Istvánnak tartja, annak alapján azt a XI. széizadra keltezi. 5. A templomot erődítés céljából kerítőfallal is körülveszik, ennek északkeleti sarkát bástyaszerűen alakítják ki. A templom külső szintjéhez támfalak között felvezető lépcsős fel járatot közvetlen a torony elé építik. Ez az erődítés a XVI. század elején készülhetett a török elleni fokozottabb védekezésre (192. kép). Az elmondottakban áttekintettük a mecseknádasdi Szt. István-templom középkori építéstörténetét. Valamint újabb adatokkal kívántunk hozzájárulni a Baranya megyei egyenes szentélyzáródású templomok problematikájához. 0. Sándor Mária E T E K 9 Ortvay T.: i. m. I. k. 252. Tolnai főesperesség és plébániái. Nádas, Nadasd, Nádasd, Baranya megyében ma is plébánia a székesegyházi főesperesség pécsváradi kerületében. 10 Brüstle ./.: liecensio III. 874. A visita szövege: ,,A templom, amely a falu Ny-i végén kőből épült keletre néző boltozatos szentéllyel, a hajó és a sekrestye sima mennyezetű ... az evangéliumi oldalon a régi tabernákulum helyén falba mélyítve ... a torony Ny-ra néz, falai majdnem sértetlenek, nincsen zsindellyel fedve . . . Két bejárata van, egy délen majdnem romos retesszel van ellátva." 1769 : 78. Klimó visita ,, . . . E század 23-as esztendeje Nesselrode püspök által romjaiból megújítva .. . a középkorú emberek megsokasodásával annyira szűk lett, hogy a népet az igénynek megfelelően nem volt képes befogadni . . ." Ezért építi Klimó az éij plébánia templomot 1771-ben. (Genthon I.: Magyarország művészeti emlékei. Bp., 1959. I. k. 194.) Tehát a Szt. Istvántemplom ekkor szűnik meg mint plébániatemplom. Az 1721-es Bohus-féle visita Merényi F.: Domsics Mátyás egyházlátogatása Baranyában 1729-ben. Pécs, 1939. 25. megemlékezik ugyancsak a templomról és a templom körüli temetőről is ,,A templom temetője fallal van körülvéve, de meglehetősen romokban ..." Megemlékezik továbbá arról is, hogy: ,,a bejárattól balra látszik egy falmaradvány, amelyről azt tartják, hogy egy régi osszárium ez északra van a régi plébániaház, amely valamikor kőből épült, de most már romokban fekszik." 1776-ban Pfeifer plébánost a szentélyben temetik el. Az 1854-es História Plébániáé C. 69 — 71. bejegyzése szerint újra restaurálják a templomot, s ekkor kerül sor a szentély kifestésére, amit Anton Schilling bonyhádi festő végzett. A szentélyt 1855-ben kelheimi lapokkal burkolják. 1936 — 38 között a Szt. István-évvel kapcsolatban renoválják a templomot. A hajó régi téglapadozatára új téglaburkolatot raknak. A XVIII. sz.-i restauráláskor megnagyobbított barokk ablakokat elfalazzák, illetve azokat neoromán ablaknyílásokká alakítják át. 11 A helyreállítás terveit Sch. Pusztai Ilona építész készítette, a helyreállítást megelőző feltárást és kutatást e sorok írója végezte. E munkában munkatársként részt vett Sch. Pusztai Ilona is. A freskók kutatását és restaurálásának irányítását H. Sallay Marianne végezte. A dokumentáció elkészítéséhez a pécsi Janus Pannonius Múzeum nyújtott segítséget. A kivitelezési munkákat az OMF pécsi építésvezetősége végezte. Építésvezető: Takács György. A kertészeti terveket Orsi Károly kertészmérnök készítette. E helyen szeretnék még külön köszönetet mondani dr. Kopesányi Miklós mecseknádasdi plébános rirnak a munkák során nyújtott sokirányú szíves segítségért. 12 Az 1 780-as felmérés a barokk kori állapotot rögzíti. OL. Jesuitica. Fund. Stud. 1784. no. 398. Erre az adatra