Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - G. Sándor Mária: A mecseknádasdi Szent István-templom kutatása

184. kép A kerítőfalon átvezető feljárat részlete feltárás közben jának mintegy a tengelyében - egy 2 m szélességű támpillér részben lepusztult maradványát figyel­hetjük meg, amely ugyancsak a templomnak ebben az első építési korszakában épült. Mindezek elle­nére azonban a magassági és szélességi méretei pontosan megállapíthatók voltak. Ehhez a tám­pillérhez építették azután hozzá az 50 cm fal­vastagságú ossáriumot. Az említett ossárium kelet — nyugati irányú zárófala a sekrestye északnyugati sarkához csatlakozik. Ebből következik, hogy az ossárium építésekor a már meglevő támpillért és sekrestyét használják fel, és amely feltehetően a templom bővítésével egy időben épülhetett. Ekkor válhatott ugyanis szükségessé az első templom körüli sírok felszedése és a csontoknak az új ossá­riumban való elhelyezése. A sekrestye keleti és nyugati zárófalának marad­ványait — illetve annak helyét — az északi hom­lokzaton megfigyelhettük, az ásatás kapcsán pedig tisztázni tudtuk a sekrestye teljes alaprajzát. A sekrestye három falának átlagosan 60 — 80 cm magasságú és 75 cm falvastagságú maradványait találtuk, míg középkori terazzó padozatának na­gyobb összefüggő részletei kerültek elő a belső térben. A sekrestyével kapcsolatos megfigyeléseink (182. kép) arra engednek következtetni, hogy bár az az első templomhoz épült, de azzal nem egy időben. Keleti zárófala a kis templom szentélyének zárófalával esik egyvonalba. A jelenlegi templomhajó északi falának keleti végében közvetlen a diadalív előtt kőkeret nélküli ajtónyílás maradványát találtuk, amely az első periódusban épült templom szentélyéből nyílott. 14 A templom sekrestyéjébe vezető és ko­rábban már leírt egyenes záródású kőkeretes ajtó­nyílás - amely a jelenlegi templomból vezet oda — , már a diadalívnek közvetlen a keleti oldala mellett van. Ez a bejárati nyílás a szentély falának sík­jában volt elfalazva, a sekrestye felőli oldalon pe­dig falifülkének kialakítva. A kutatás során jól megfigyelhető volt az ajtónyílásban az első temp­lom szentély falának levésett maradványa, Az ásatás további menete kapcsán sor került a templom kerítőfalának a kutatására (183. kép), illetve annak teljes alaprajzi tisztázására, valamint a kerítőfalon átvezető bejárat maradványainak feltárására (184. kép) és a falon belül — a bejárat közelében levő egy nagyjából négyzet alap­rajzú négy saroktámpilléres torony részleteinek feltárására. A templomot övező kerítőfal bejárata a keleti oldalon van. A templom bejáratának szintjére 80 cm vastag támfalak között vezet fel az út, Az 5 m hosszúságú támfalak között előke­rült három lépcső töredékes maradványából a lépcsősor osztására tudunk következtetni. Feltételezésünk szerint a feljáratot a kerítőfal síkjában elhelyezett befelé nyíló, kétszárnyas ajtó zárta le. A kerítőfalat északkelet felé támfal­szerűén alakították ki, és azt támpillérekkel erősí­tették. Sarokalakítása az északkeleti oldalon bástyaszerűen megoldott. Az északi és nyugati oldalon a falat ugyancsak támpillérek erősítik, illetve tagolják, maga a fal pedig nem ível, hanem sarkosan törik több helyen is. Az északi és nyugati 185. kép. A torony feltárás utáni alaprajza

Next

/
Oldalképek
Tartalom