Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - G. Sándor Mária: A mecseknádasdi Szent István-templom kutatása

A MECSEKNÁDASDI SZENT ISTVÁN-TEMPLOM KUTATÁSA A budapest—pécsi főközlekedési út mellett plébániái között szerepel Nádasd. 1454-ben is Mecseknádasd község

1 nyugati határában van a mint „Possessio Nadasd" említik az oklevelek. Szent-István-templom, melyet ma a község felső A község 1433-ban a Kórogyi családé, 1465-ben végén levő temető kápolnájaként használnak pedig mint „oppidum Nadasd" a Maróthi család (175. kép). birtoka. 1473-ban Monostori Csupor Miklós birtoka A templom egy kissé kiemelkedő dombon áll, lesz.

:! amely mögött a Mecsek hegység északkeleti nyúl- A XV. század végétől kezdődően a falu történeványa húzódik (175. kéj)). tére vonatkozóan egészen a török hódoltságig A község legkorábbi említését II. Endre Mázáról nincsenek adataink. Pécs 1543. évi elestét követően szóló adomány leveléből 1235-ből ismerjük.'

2 1296- került Nádasd is a törökök kezére.'

1 Az 1554-ből ban mint „Possessio et Castrum Nadasd in comitatu származó legkorábbi török összeírás szerint a de Tholna" említik. 1330-ban a tolnai főesperesség szászi náhiéban fekvő Nádasd községben a felső173. kép. Részletrajzok a templomról. Stippek József felvétele után dr. Szőnyi Ottó rajza 12* 179