Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)
Tanulmányok - Barcza Géza: A magyar műemlékvédelem fejlődése a jogszabályok tükrében 1964-1972
csán. Az egyik a műemléki albizottságok országos értekezletének kétévenkénti megrendezésére, a másik a múzeumi és műemléki hónap évenkénti megrendezésére történő utalás. Vagyis ,,A magyar műemlékvédelemért" plakett alapításáról és adományozásáról intézkedő miniszteri utasítás két lényeges műemléki vonatkozású rendezvény létét legalizálta. Hasonlóképpen csak e jogszabályban található utalás a Műemlékvédelmi Bizottságra, melyben a műemlékvédelem és a rokon szakterületek legkiválóbb szakemberei szükség szerinti időben összehívott üléseken a miniszter tanácsadó szerveként elősegítik a műemlékvédelem legfontosabb kérdéseinek megoldását, a miniszteri döntések kialakulását. * Míg az előző időszakban (1950 1963) végbement az új műemlékvédelmi szervezet kialakulása és megszilárdulása, és az 1949. évi 13. számú törvényerejű rendelet, valamint az Országos Építésügyi Szabályzat műemlékvédelmi előírásainak alkalmazásával jelentős fejlődés következett be, 76 addig az 1964—1972 közötti éveket e megindult fejlődés kiteljesedése, a műemléki szervezet és a műemléki hatósági jogkör kibontakoztatása és államigazgatási rendszerünk építésügyi igazgatási ágazatába történt beillesztése, a műemlékvédelmi tevékenység építésügyi igazgatási tevékenységgé válása és ezek eredményeképpen a fejlődés meggyorsulása jellemzi. Az építésügyi törvény és az annak végrehajtására vonatkozó kormányrendelet első miniszteri végrehajtási rendeleteként ebben az időszakban jelent meg a műemlékvédelemről intézkedő 1/1967. (I. 31.) EM számú rendelet, melynek értékét a gyakorlatban történt megvalósítása s az ennek folytán a hatósági munkában bekövetkezett nagyarányú fejlődés is igazolt. Lényegileg a műemléki hatóság nagykorúvá válása elismeréseként értékelhető az Országos műemléki Felügyelőség jogkörét meghatározó — a tárgyalt időszakban keletkezett — új jogszabály, mely a szervezetet ténylegesen országos hatáskörűvé s egyúttal az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumon belüli jogállását illetően főosztályi jellegűvé tette, majd később a minisztérium ügyrendjét meghatározó jogszabály rábízta az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Műemléki Főosztálya feladatkörének ellátását is. Az Országos Műemléki Felügyelőség ügyrendje és ügyviteli utasítása határozza meg a műemléki tevékenység ellátásának módszereit, az egyes osztályok és részlegek működésének és együttműködésének szabályait, melyek nemcsak a műemléki szervezet célirány T os és tervszerű tevékenységére voltak hatással, hanem a műemlékvédelmi munkával összefüggésben álló szervekkel és személyekkel kialakított és létesülő kapcsolatok fejlesztésére is kedvező befolyással voltak. A magántulajdonban levő népi műemlékek fenntartásához anyagi támogatás nyújtását lehetővé tevő jogszabályok, úgy érzem, nemcsak a megmentés konkrét lehetőségeit teremtették meg, hanem a jövőbeni fejlődés útját is jelzik, amikor az eddigieknél is tudatosabb műemléki politika folytatására kell megteremteni a lehetőségeket. A műemlékvédelmi tevékenység fellendülésének, társadalmi méretű elismerésének és közüggyé válásának tényeit 1972-ben a magyar műemlékvédelem hivatalos szervezete fennállásának centenáriuma alkalmából is lemérhettük, és ez a párt- és kormányzati szervek egyetértésével is találkozott. A centenáriumot jól működő, a korszerű műemléki elveket érvényesítő műemléki szervezet köszönthette, melynek tevékenységét és annak kereteit olyan jogi szabályok — zömükben az utóbbi 25 évben létrejött és a szocialista kultúrpolitika célkitűzéseit szolgáló - - előírások biztosítják, amelyek lehetővé teszik a ránk bízott műemléki értékek megóvását és utódaink részére történő továbbadását. Barcza Géza JEGYZETEK 1 :í0/1 904. (XII. 2.) Korín, számú rendelet, 10. §. 2 Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériummá változott át az ÉM az 1967. évi 8. számú törvényerejű rendelettel. 3 Az 1045/1957. ( I.V. 25.) Korm. számú határozat a 2066/1967. (XII. I.) Korm. számú határozat folytán haiályát vesztet te. 4 A muzeális emlékek védelméről az 1903. évi 9. számú törvényerejű rendelet, valamint a 17/1970. (XI. 29.) MM számú rendelettel módosított 2/1965. (I. S.) MM számú rendelet rendelkezik. 5 30/1964. (XII. 2.) Korm. számú rendelet 13. §-a. 6 Az Országos Műemléki Felügyelőségről intézkedő 38/1965. (Ép. Ért. 23.) ÉM számú utasítást a 31/1969. (Ép. Ért. 36.) ÉVM száméi utasítás módosította. 7 Az Országos Műemléki Felügyelőség ügyrendjét 1965. IX. 25-én hagyta jóvá 1? 400/1965. szám alatt az építésügyi miniszter, majd a jogkör leadását követően 1970. I. 1 -én hagyta jóvá az OMF igazgatója az éij ügyrendet. A jóváhagyott ügyrend alapján 1966. VI. 30-án adta ki az OMF igazgatója az ügyviteli utasítást, majd 1971. VII. 1-én a szükséges változások átvezetésével új ügyviteli utasítás lépett életbe. 8 Az OMF tervezési jogosultságát a 4/1972. (II. 27.) Korm. száméi rendelet 2. §-ának (2) bekezdése, illetve a 16/1972. (X. 8.) ÉVM száméi rendelet, 2. száméi melléklet e) pontja határozza meg, míg a kivitelezői jogosultságát a 9/1967. (III. 12.) Korm. száméi rendelet 2. § (2) bekezdése rendezi. 9 15. § (2) bekezdés. 10 1/1967. (1. 31.) ÉM számúrendclet 6. § (2) bekezdés, 11 1/1967. (I. 31.) ÉM számú rendelet 6. S (1) bekezdés. » Az ,építmény fogalmát, a 44/1967. (Ä.T. 1968. 1.) ÉVM—ÁH számú utasítás 2. § (2) bekezdése határozza meg, az épület fogalmára is ugyanezen jogszabály ad iránymutatást. 13 Polgári Törvénykönyv 95. § (2) bekezdés. 11 A muzeális tárgyak védelméről az 1963. évi 9. sz. törvényerejű rendelet, valamint a 17/1970. (XI. 29.) MM sz. rendelettel módosított 2/1965. (I. 8.) MM számú rendelet intézkedik. 15 A 2/1965. (I. 8.) MM sz. rendelet 2. § (3) bekezdés. 2* 11)