Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Valter Ilona: A zalaszentmihályfai r.k. templom kutatása

ha nem estek a törökök fogságába, elmenekültek a királyi Magyarországra, vagy felhúzódtak a „szegek" vidékére, amelynek kisnemesi lakói szilárdabban tartották magukat. Az elnéptelenedett falvak egy része végleg elpusztult, más része azonban egy idő múlva újra benépesedett, sokszor nem az eredeti helyén, hanem attól néhány kilométerre települt. Ez történt Szentmihályfa esetében is. 1662-ben újra találkozunk nevével (Mihály fal va). Nemesek szállhattak meg, az 1690-es úrbéri összeírás is nemesi falunak mondja.

17 Az 1748-as Canonica Visitatio szerint a templom a falun kívül állott,

18 tehát a visszatelepült falu nem a régi helyén, hanem attól keletre, 1,5 km-re épült fel. A község történetének áttekintése után nézzük meg, milyen adatokat találhatunk a történeti forrásokban a templomra vonatkozóan. 1424-ben említik az oklevelek először a templomot, amely Szent Mihály arkangyal tiszteletére volt szentelve.

19 A középkor folyamán nem is szerepel többet a templom az írásos forrásokban. Nem említik a pápai tizedszedők sem. A terület, s így a szentmihályfai plébánia is, egyházigazgatásilag a veszprémi püspökség zalai főesperességéhez tartozott.

20 Az egyházmegye legrégibb Canonica Visitatiójában, mely 1550-ben készült, Dobion és Bonczodfölde között említik Szentmihálvfalvát. A plébánia az egerszegi esperességhez tartozott, plébánosát 12P). kép. A templom nyugati oldala a helyreállítás előtt Andrásnak nevezték. A templom ekkor még épségben állott, a temető azonban tönkrement.

21 A török időkben, amikor a falu lakatlan volt, temploma is elhagyottan állott. A már említett 1748-as Canonica Visitatio szerint az önálló plébánia is megszűnt, Zalaszentgyörgy filiája lett. A templom a falutól távol, a mezőn állott, mivel a falu nem a régi helyére települt vissza.

22 Az 1755-ös Canonica Visitatio fontos adatokat tartalmaz a templom története szempontjából. A bonczodföldei plébánia filiájaként említett templomról ezt olvashatjuk: régi romokon újjáépítették és Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték.

23 Az 1778-as Canonica Visitatio még közelebb hozza az újjáépítés dátumát: ,,a templom régi, építési ideje ismeretlen, kb. 28 éve renoválták (1750 körül). 300 személyt tud befogadni. Zsindellyel fedett. Sekrestyéje nincs, de tornya van, benne egy harang."

24 1786-ban szintén Bonczodfölde filiája.

25 Az 181 l-es Somogyi-féle Canonica Visitatio szerint a templom állapota jó, cseréppel fedett, két oltára és fából készült kórusa van, amelyen orgonát találunk. Szilárd anyagból épült tornyában harangot őriznek.

20 1830-ban is jó állapotban levőnek írják le a templomot.

27 Az egyházlátogatási jegyzőkönyvekből tehát nagyon sok értékes adatot meríthetünk a templomra vonatkozóan: a török pusztítás utáni barokk átépítés 1750 tájára keltezhető. Ekkor nem épült hozzá sekrestye. A későbbi jegyzőkönyvek is csak az egyházi szereket tároló szekrényről beszélnek és nem sekrestyéről. 1811-ben már megvan a toronyalja mellett a fa karzat. Az újjátelepülés után nem volt többé önálló plébániája a falunak. A templom előbb Zalaszentgyörgyhöz, majd Bonczodföldéhez tartozott, és a mai napig annak filiája. A múlt századi adatok többet nem beszélnek a templomról. Rómer Flóris sajnos, nem járt itt a múlt század közepén. Az egyházi iratokból tudjuk, hogy 1923-ban renoválták a templomot, és meglehetősen átalakították. A templom első monográfiáját Bogyay Tamás írta meg 1937-ben.

28 Ugyanő foglalkozott az épület nagy művészettörténeti értéket képviselő timpanonjával.

29 Ujabban Fettich Nándor is foglalkozott a timpanon értékelésével.

30 A legutolsó (1923-as) renoválás meglehetősen átformálta az egyhajós, keletéit, téglából épült templom középkori tömegét. Az épület sűrű bozóttól, fáktól körülvéve állott a dombon. Szentélye félköríves, támpillérekkel támasztott, északi oldalához sekrestye csatlakozik. Nyugati oldalán emelkedik zömök, négyszögű tornya, amely aránytalanul masszív a hajóhoz képest (126. kép). A torony a hajó belsejében két zömök pilléren nyugszik, és három félköríves nyílással kapcsolódik a templom hajójához. A toronyalja fölötti részen találjuk az érdekes elrendezésű kegyúri karzatot, melynek értékelésére még visszatérünk. Az elegáns megoldású, szép karzatot az 1923-ban emelt poroszsüveg boltozat egyharmad részben eltakarta. A poroszsüveg boltozat egyébként is teljesen eltorzította