Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Valter Ilona: A zalaszentmihályfai r.k. templom kutatása

ha nem estek a törökök fogságába, elmenekültek a királyi Magyarországra, vagy felhúzódtak a „sze­gek" vidékére, amelynek kisnemesi lakói szilár­dabban tartották magukat. Az elnéptelenedett falvak egy része végleg elpusztult, más része azon­ban egy idő múlva újra benépesedett, sokszor nem az eredeti helyén, hanem attól néhány kilométerre települt. Ez történt Szentmihályfa esetében is. 1662-ben újra találkozunk nevével (Mihály fal va). Nemesek szállhattak meg, az 1690-es úrbéri összeírás is nemesi falunak mondja. 17 Az 1748-as Canonica Visitatio szerint a templom a falun kívül állott, 18 tehát a visszatelepült falu nem a régi helyén, hanem attól keletre, 1,5 km-re épült fel. A község történetének áttekintése után nézzük meg, milyen adatokat találhatunk a történeti forrásokban a templomra vonatkozóan. 1424-ben említik az oklevelek először a templomot, amely Szent Mihály arkangyal tiszteletére volt szentelve. 19 A középkor folyamán nem is szerepel többet a templom az írásos forrásokban. Nem említik a pápai tizedszedők sem. A terület, s így a szent­mihályfai plébánia is, egyházigazgatásilag a veszp­rémi püspökség zalai főesperességéhez tartozott. 20 Az egyházmegye legrégibb Canonica Visitatió­jában, mely 1550-ben készült, Dobion és Bonczod­földe között említik Szentmihálvfalvát. A plébánia az egerszegi esperességhez tartozott, plébánosát 12P). kép. A templom nyugati oldala a helyreállítás előtt Andrásnak nevezték. A templom ekkor még ép­ségben állott, a temető azonban tönkrement. 21 A török időkben, amikor a falu lakatlan volt, temploma is elhagyottan állott. A már említett 1748-as Canonica Visitatio szerint az önálló plébá­nia is megszűnt, Zalaszentgyörgy filiája lett. A templom a falutól távol, a mezőn állott, mivel a falu nem a régi helyére települt vissza. 22 Az 1755-ös Canonica Visitatio fontos adatokat tartalmaz a templom története szempontjából. A bonczodföldei plébánia filiájaként említett templomról ezt olvashatjuk: régi romokon újjá­építették és Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték. 23 Az 1778-as Canonica Visitatio még közelebb hozza az újjáépítés dátumát: ,,a templom régi, építési ideje ismeretlen, kb. 28 éve renoválták (1750 körül). 300 személyt tud befogadni. Zsin­dellyel fedett. Sekrestyéje nincs, de tornya van, benne egy harang." 24 1786-ban szintén Bonczod­földe filiája. 25 Az 181 l-es Somogyi-féle Canonica Visitatio szerint a templom állapota jó, cseréppel fedett, két oltára és fából készült kórusa van, amelyen orgonát találunk. Szilárd anyagból épült tornyában harangot őriznek. 20 1830-ban is jó állapotban levőnek írják le a templomot. 27 Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek­ből tehát nagyon sok értékes adatot meríthetünk a templomra vonatkozóan: a török pusztítás utáni barokk átépítés 1750 tájára keltezhető. Ekkor nem épült hozzá sekrestye. A későbbi jegyzőkönyvek is csak az egyházi szereket tároló szekrényről be­szélnek és nem sekrestyéről. 1811-ben már megvan a toronyalja mellett a fa karzat. Az újjátelepülés után nem volt többé önálló plébániája a falunak. A templom előbb Zalaszentgyörgyhöz, majd Bon­czodföldéhez tartozott, és a mai napig annak filiája. A múlt századi adatok többet nem beszélnek a templomról. Rómer Flóris sajnos, nem járt itt a múlt század közepén. Az egyházi iratokból tudjuk, hogy 1923-ban renoválták a templomot, és meg­lehetősen átalakították. A templom első monográfiáját Bogyay Tamás írta meg 1937-ben. 28 Ugyanő foglalkozott az épület nagy művészettörténeti értéket képviselő timpa­nonjával. 29 Ujabban Fettich Nándor is foglalkozott a timpanon értékelésével. 30 A legutolsó (1923-as) renoválás meglehetősen átformálta az egyhajós, keletéit, téglából épült templom középkori tömegét. Az épület sűrű bozóttól, fáktól körülvéve állott a dombon. Szen­télye félköríves, támpillérekkel támasztott, északi oldalához sekrestye csatlakozik. Nyugati oldalán emelkedik zömök, négyszögű tornya, amely arány­talanul masszív a hajóhoz képest (126. kép). A torony a hajó belsejében két zömök pilléren nyugszik, és három félköríves nyílással kapcsolódik a templom hajójához. A toronyalja fölötti részen találjuk az érdekes elrendezésű kegyúri karzatot, melynek értékelésére még visszatérünk. Az elegáns megoldású, szép karzatot az 1923-ban emelt porosz­süveg boltozat egyharmad részben eltakarta. A po­roszsüveg boltozat egyébként is teljesen eltorzította

Next

/
Oldalképek
Tartalom