Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Détshy Mihály: A sárospataki r.k. plébániatemplom történetének okleveles adatai

Kakas László másik fia, Miklós a plébánosságot.

19 1392-ben Zsigmond király a plébánia kegyúri jogait Perényi Miklósra ruházta, miután Patak és üjhelv városokat a közelükben álló várral már 1390-ben neki adományozta.

20 A plébánia továbbra is az esztergomi érsek joghatósága alatt maradt, amint azt IX. Bonifác 1400. május 1-i bullájában megerősíti, és amit Kakas Miklós 1411. évi perirata is említ.

21 1418-ban V. Márton pápa búcsúengedélyt ad a Perényiek kérésére a birtokaikon fekvő egyházaknak. Az engedély hat templomot sorol fel Patakon.

22 Ezek közül a Boldogságos Szűz temploma a ferencesek, a Szt. Domonkos templom a domonkosok kolostortemploma volt. A Szt. Miklós templom valószínűleg a Bodrogolasziban álló templommal, a Szt. János templom pedig kétségtelenül a pataki plébániatemplommal volt azonos. Szerepel még az 1342-ben említett Szt. Ágota és egy Szt. Mihály templom. Bár ez utóbbinak több említését nem ismerjük, esetleg a román kori körtemplommal azonosíthatjuk, amely ebben az időben a plébániatemplom körüli temető kápolnájának szerepét tölthette be, és ezért viselhette ezt a titulust. 1435ből majd 1438-ból fennmaradt a templomban állott öt oltár és papjainak jegyzéke. A főoltár a Szt. .Miklós, mellékoltárok a Boldogságos Szűz, Szt. Lukács, Simon és Júdás apostolok és a Krisztus teste oltárok voltak.

23 A Pálócziak 1429-ben kezdődő birtokossága és kegyurasága alatt a templom plébánosai 1423 és 1436 között Imre,

21 1438 és 1453 között Agárdi Mihály,

25 1460 körül Bajoni István,

26 1475 és 1483 között Bakócz Tamás fivére, Bálint,

27 1503-ban György bodoni püspök,

28 1509 és 1513 között pedig Rojcsai István,

211 akinek feliratos kőlappal fedett sírja az ásatásnál a szentélyben, a XVI. sz.-i zárófaltól kissé takarva, felszínre került. Az utolsó ismert plébános Ráskai Mihály volt, akinek nyilván rokoni kapcsolatuk alapján adta 1526-ban Pálóczi Antal a jövedelmező stallumot.

30 A templom átépítéséről vagy újjáépítéséről a déli előcsarnok támpilléreinek tetején elhelyezett, nemrég megsemmisült négy címerpajzs tanviskodott, egyik az 1492 évszámmal, három feltehetően az építtető családok címerével

30a (45/d kép). A mohácsi vész után, Perényi Péter, az új birtokos idejéből csak 1537-ben találunk ismét adatot. Ez év végén a belső várban folytak a két király megbízottai között a béketárgyalások. A közvetítőként részt vevő Wese lundi érsek jelentéseiben írja, december 22-én és a következő napokon a plébánia templomban hallgatott misét Erangepán Ferenc kalocsai érsekkel, Brodarics István váci püspökkel és Fráter Györggyel. Bár Perényi ekkor már Luther tanait követte, ahogy Brodarics Wesevel közölte, a templomban katolikus szertartás folyt.

31 A középkori városmag körül a várfal ekkor már megépült, s a templom az északi várfalvonulat középső szakaszát alkotta, amint Angelini 1573. évi váralaprajzán látható (41. kép). A várfal építése és az előtte húzódó árok ásása során a templom körüli temető északi része megsemmisült. A templom 1537 után rövidesen a protestánsok használatába került. Ezzel összefüggésben kezdődött átépítése is. 1542-ben Perényi közvetlenül elfogatása után írt levelében kérte pataki várnagyát, hogy a templom építkezését ne hagyják félbe, és gondoskodjanak befedéséről.

32 Az átépítésre, amelynél a keskeny, sokszög záródású szentély lebontásával és a hajóval azonos szélességű záródás építésével a templom mai alakját kapta, Perényi Gábor idején, 1548 után, egy XVIII. sz.-i feljegyzés szerint 1554-től került sor.

33 Az építkezés egyetlen közvetlen okleveles nyoma a kassai tanács 1561. január 23-i levele Perényihez, amelyben ígérik, hogy kérésére hét kemence meszet küldenek Patakra, mert azt a templomhoz fogják használni, „ahol a tiszta hitet hirdetik".

31 Perényi Gábor szarkofágjának latin nyelvű feliratában is mint a templom építtetője szerepel.

35 Sírirata szerint saját költségén építtette az e vidéken szokásosnál fényűzőbb és nagyszerűbb templomot.

30 Perényit a templomban temették el, ahol kő sírládája 1770-ig fenn is maradt. Ugyancsak itt temették el néhány évvel később feleségét, Országh Ilonát is.

37 Perényi egy 1561-ben kelt oklevelében,, eeclesia cathedralis"-nak nevezi a templomot.

38 Az 1567. évi urbáriumban különös mé>don még Ker. Szt. János plébániatemplomnak írják.

3

" A templombeli temetkezésekről Perényi és felesége sírján és a feltárásnál talált 1565-ből származó Sebesi-féle sírlapon kívül a XVI. sz. második felében az 1573-tól birtokos és kegyúr Dobó Ferenc levele is tájékoztat, amelyet 1577-ben Melith Jánosnak írt fivére, valószínűleg Melith Vid síremlékének elhelyezéséről.

10 1584 karácsonyán a templomban köt titokban házasságot Balassi Bálint Dobó Krisztinával.

11 1603-ban itt temetik el korábban elhunyt felesége mellé Dobó Ferencet. Sírjukra végrendeletének részletes intézkedései alapján 1613ban Lórántffy Mihály készíttet sírlapokat, amelyek az ásatásoknál előkerültek.

12 Ide temetik 1607ben örökösét, Székely Jakabot, majd Lórántffy Mihály feleségét és két idősebb lányát, végül őt magát is. Az ő birtokossága idején a templomon végzett építkezésről ad hírt egy 1611-ben hozzá írt levélrészlet, amelv az e célra égettetett téglákról szól.

13 L Rákóczi György és Lórántffy Zsuzsanna földesurasága idején 1635 és 1642 között készül a templomon nagyobb arányú munka. Korábbi kisebb javításokról és rossz állapotáról az 1629. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv tájékoztat.

11 1633-ban a magyarországi Rákóczi-birtokok Patakon székelő prefektusa, Debreczeni Tamás javasolja az 1630 óta Erdélyben székelő fejedelemnek, hogy mielőbb fogjaiiak a templom helyreállításához, tetejének átcserepezéséhez.

45 Rákóczi 1634. március 12-én dönt a javaslatokról a következőképpen: „Nem tartunk ellent benne seot igenis akariuk, cziakhogi vgi kellene, lenne az Templum ereossegere az Varosnakis: Az Toronys penig vgian lenne vgi emlekezeteonk maradna meg abbanis: az toroni lenne mind faragot kwből kiwl meg