Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Gervers-Molnár Vera: A sárospataki r.k. plébániatemplom története az 1964-65 évek ásatásainak tükrében

résznél az ásatás kiderítette, hogy a burkolat négyszögletes téglákból volt rakva. Ezen a padlószinten sem ,,in situ", sem másodlagos helyzetben levő síremléket nem találtunk, azt is meglehetősen nehéz eldönteni, hogy melyik kripták tartozhattak hozzá (valószínűnek látszik, hogy a XVI

i:i

., XVIII

11

., XIX

15

., és XX.

1(1 számú kripták ehhez a szinthez épültek) (95. kép). XVII. SZÁZAD (1671 ELŐTT) A templom építészeti részletei és a falkutatások eredményei alapján arról nagyon keveset tudunk, hogy a XVII. sz. 1671. éve előtt milyen átépítések történhettek rajta. Szombathi János,

17 Szilágyi Sándor

18 és Szinyei Gerzson

19 emlegetnek ugyan 1621ből egy nagyobb mértékű templomátalakítást, amikor — véleményük szerint — I. Rákóczi György fejedelem az egyenes szentélyzáródást építtette, de hogy 1621-ben valóban történtek-e építkezések a pataki templomon, okleveles és tárgyi adatok hiányában igen nehéz eldönteni.

20 Azt semmiképpen sem tartjuk valószínűnek, hogy a templom egyenesen záródó keleti vége Rákóczi György átépítése lett volna, hiszen az — amint már az előzőkben rámutattunk — a Perényi-féle átalakításkor keletkezett. De az bizonyos, hogy a XVII. sz. első harmadában valamiféle nagyobb méretű kár esett a templom épületében, feltehetően főként a tetőzete és a boltozata sérült meg. 1629. december 4-én Miskolczi Csulyák István esperes egyházmegyei körútján a következőket jegyezte fel Patakon: ,,A templom ruinái helyben vannak, de az jó ép ablakokat megfoldoztatták, csináltatták. A ruinákat sok ezer forinttal csináltathatni meg; az uraságnak O Nagyságának elméjét vegye arra, hogy ígéreti szerint építtesse meg."

21 1629 az az év volt, amikor Rákóczi Györgynek a legkevésbé sem volt ideje arra, hogy a templom helyreállításával foglalkozzék. November 15-én meghalt Bethlen Gábor, s így Rákóczit az erdélyi ügyek foglalták le, hiszen fejedelem akart lenni. Először Brandenburgi Katalinnal vívta a harcot, majd Bethlen Istvánnal, a fejedelem öccsével, míg végül 1630 karácsonyára beiktatták fejedelmi székébe. Fejedelemségének első éveiben Patak a magyarországi Rákóczi-uradalmak nagy középpontjává vált, s ez az az időszak, amikor a templom helyreállításáról is első ízben szó lehetett. 1632. augusztus 23-án Rákóczi Csernél György prefectus felmentése után Debreczeni Tamást nevezte ki „odaki (magyarországi) való minden jé)szágunknak praefectusává, authoritást adván neki praefectusságához illendő minden rendbeli dispositióra, kinek praefectusságában való bemenetele lesze 3-a septembris, residentiája pedig Patakon".

22 Debreczeni kinevezése után Memoriale-t készített feladatairól, amelyben negyedik helyen ez állott: ,,Az templum épöleti és a toronyé"; az ötödik helyen pedig: „Munkácsrul Patakra százezer sindelt". Kétség nem fér hozzá, hogy ez a két pont összefügg egy107. kép. XVI. sz.-i falpillér a déli mellékhajóból (2. pillér keletről), a tervezett boltváll helye kibontva, 1965 108. kép. Ásatás a templom déli oldalánál a harangtorony alapfalaival és a Stahremberg-kapu előépítményének maradványaival, 1965