Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Détshy Mihály: A sárospataki r.k. plébániatemplom történetének okleveles adatai

45/e. kép. A templom hosszmetszete. Miskovszky Viktor felmérése, 1883. (OMF tervtár) Mihály és Antal sírlapját, amelyre korábban részben ráépült a Nep. Szt. János oltár.

128 A templom padlószintjét ekkor már magasabban alakíthatták ki, és emiatt falazták el végleg a kriptákat is.

128 Emellett szól az is, hogy 1823-ban a Bretzenheimkripta boltozatát már a magasabb szintnek megfelelően alakították ki, és a kripta gödrének kiásásakor találták meg a régi padlószintben fekvő Chernél-sírtáblát.

130 Az 1787. évi helyreállítás után a hat korábbi oltárt nem helyezték vissza, az 1814. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint azért, mert szétbontásukkor régiségük miatt darabokra estek, vagy már nem voltak méltóak arra, hogy a megújított templomba kerüljenek. Helyettük a feloszlatott karmelita rend budavári templomából szállították ide a főoltárt, és 1789-ben Bécsben festtettek oltárképet hozzá, kétoldalt pedig a feloszlatott trinitárius rend pataki templomának két oltárát állították fel.

131 Az új kórusra új orgonát készíttettek 1788-ban, amelynek szerkezete azonban eredendően hibás volt.

132 Ugyanekkor készülhettek a templom ma is meglevő későbarokk padjai is. 1806-tól Bretzenheim Károly Ágost lett a pataki uradalom birtokosa, egyben a templom kegyura. 0 azonban kezdetben nem gondoskodott a karbantartásról, s ezért az egyházközség panasszal fordult a helytartótaíuicshoz kérve, figyelmeztessék a herceget kötelességére: „templomunk, mellynek semmi jövedelme nincsen el rongyollott tetején keresztül télben a hó-fúvás, Nyárban mint valami rostán az esső által-hatván, e Nedvességet több hellyeken magába a Templomba által botsátja a boltozaton. A ki törött, s úgy hagyatott Ablakokon bé fúvó szél nem csak az Oltáron égő Gyertyák el-lobogtatását a Templom tetemes kárával sietteti, hanem magának az Áldozó Papnak is, ne hogy az Ostya le-fuvatasson az Oltárról, nem kevés félelmet okoz."

133 A néhány hónappal későbbi Canonica Visitatio jegyzőkönyve is említi a tető és az ablakok rossz állapotát, és sürgeti helyreállításukat.

134 1817-ben a fennmaradt számadások szerint sor került javítási munkákra,

135 majd 1821-ben továbbiakra is. Ekkor ,,a Cintériom mellett való Grádits Felibe" a tetőt is foldozzák, a déli előcsarnok melletti kis csigalépcsőtoronv ekkor tehát még fenn áll.

136 A XIX. sz. folyamán még több kisebb-nagyobb