Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Détshy Mihály: A sárospataki r.k. plébániatemplom történetének okleveles adatai

A SÁROSPATAKI R. K. PLÉBÁNIATEMPLOM TÖRTÉNETÉNEK OKLEVELES ADATAI A sárospataki egyház eredete, mint a régi dolgoknak általában, a homályba vész, hiszen ez is egyike a legrégibbeknek. Mindeddig semmilyen oklevél nem került napfényre, amelyből akár keletkezésének évét, akár szerzőjét és alapítóját bizonyossággal megismerni és felfedezni lehetne" olvashatjuk a sárospataki templom 1814. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvének bevezetőjében.

1 Bár az elmúlt másfél század alatt a templommal kapcsolatos számos oklevél vált ismertté, eredetéről, kiépüléséről és építtetőiről ma sem tudunk biztosat. Az épület, a kutatások során megismert részletei és a környezetében feltárt maradványok ma is többet árulnak el korai történetéről, mintáz építéstörténeti vonatkozásban szűkszavú középkori oklevelek.

2 Patak I. András óta királyi birtok, egyben szálláshely volt a sátorhegyi Patak várának a tatárjárást követő megépítéséig. A plébániatemplom mellett délre feltárt román körtemplom a királyi udvartartás számára épülhetett. E feltevés mellett szól az is, hogy a pataki plébánosok más királyi birtokok papjaihoz hasonlóan csak az esztergomi érsek joghatósága alatt álltak.

3 A Patakon már a XII. sz.-ban megtelepedett ,,olasz" vendégnépek első ismert temploma, az Imre király 1201. évi kiváltságlevelében említett Szt. Miklós egyház az eredetileg Patakhoz tartozó Bodrogolasziban épült.

4 A XIV. sz. közepéig a pataki templomról és titulusáré)! nincs adatunk. Az oklevelek csak a pataki plébánosokról szólnak, akik a királyi udvar papjai, és ennek megfelelően előkelő családok leszármazottai. Az első ismert plébánost, Jánost 1263 és 1271 között V. István oklevelei nevezik meg, mint a király plébánosát és a király emberét közjogi eljárásoknál."' Jakab plébános, akit 1285-ben a tatárok hurcoltak el, IV. László dajkájának fia, a király tejtestvére volt.

0 1294 és 1310 között Achilles mestert, a Hunt Pázmán nembeli Eelieianus comes fiát említik az oklevelek mint pataki plébánost és a király káplánját.

7 A pápai tizedjegyzék 1317-ben az esztergomi egyházmegye egyházai között sorolja fel „eeclesia de Póton"-t, amely valószínűleg Patakkal azonos. A plébánosi stallumban ekkor üresedés volt, és Emericus, a templom rectora fizette ki részletekben az évi 7 márka ezüstöt a tizedszedőnek. A jelentős összeg is amellett szól, hogy valóban Patakról van szó.

8 1318-tól 1324-ig Wytomerius vagy Ithomerius a plébános,

<J Károly Róbert, majd Nagy Lajos a kegyuraságuk alatt álló templom plébánosának címét és gazdag javadalmát ismételten olasz udvari orvosaiknak adományozzák. így 1332 körül a gubbioi Andreas Magistère a pataki stallum, 1336 és 1351 között pedig a Erignano tartományból származó Conversinus Paulusé, a neves olasz humanista, Giovanni da Ravenna apjáé.

10 Elődje Stephanus volt, aki Rómában halt meg, amint a nyitrai püspök supplicatiójából megtudjuk, amit 1344-ben intézett a pápához, hogy a világi személy által betöltött stallumot az ő unokaöccsének, Istvánfia Péter Zágráb egyházmegyei kanonoknak adományozza.

n Conversinus vicariusának, Jacobusnak 1350. évi oklevele nevezi meg elsőnek a pataki templom tituláris szentjét, Keresztelő Szent Jánost. Jacobus a templom papja, egyben a királynő káplánja is volt.

12 1342-ben egy oklevél említ egy Szt. Ágota templomot is Patakon, amelynek neve csak 1418-ban merül fel mégegyszer.

13 1358 és 1361 között Alexander, ill. Alexius pataki plébános neve szerepel.

11 1363-ból maradt fenn az első oklevél, amelyben a templom és környezete mint esemény színhelye fordul elő: Szécsi György panaszt tett a királynál, hogy a pataki bírák és polgárok a templom körüli temetőben bántalmazták és súlyosan megsebesítették, és ezért a király kötelezte a patakiakat, a plébánia templomban tegyenek esküt arra, hogy nem ők voltak a tettesek, és nevezzék meg a bűnöst.

15 1377-ben a városban tűz pusztított, s így lehetséges, hogy a templom is kárt szenvedett.

1

" 1373-tól Nicolaus volt a plébános, akit panasza szerint 1385 körül Kazai Kakas László pataki várnagy elűzött, és saját fiának biztosította a templom rectorságát.

17 Kakas László 1387. évi tiltakozása szerint Miklós plébánost Erzsébet és Mária királynő az ellenük elkövetett ,,excessusai" miatt „dobták ki és zárták ki a plébánosságból, és tették le tisztjéről", és mint a templom kegyurai adományozták a nyilván jól jövedelmező stallumot Kakas Jánosnak.

18 A pereskedés lezárásaként kaphatta végül is 1389-ben