Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Császár László: A szocialista műemlékvédelem elvi kérdései

3. A •szocialista műemlékvédelem hidati funkciói A szocialista társadalmi lét előbbi fejtegetése alapján a szocialista tudományosság most; itt nem részletezett jellemzői segítségével alakul ki a széles néptömegek számára végzett műemléki munka, amely a helyes, osztályharcos, felvilágosító, kulturális tevékenységgel kiegészítve kiváltja az elvárt, célul kitűzött érzelmi, erkölcsi, világnézeti hatásokat. Napjainknak alapvető és általános feladata az, hogy az elavult világnézeti tendenciákkal folyó harcban a haladó nézetek uralkodóvá tételére a marxizmus talaján új történelmi képet kell kidolgoznunk és minden ember számára érthetővé tennünk. A műemlékeknek dokumentáló értéküknél fogva jelentős szerepük van ezen a téren is. Mint a társadalmi viszonyok érzékletes hordozói, megmutatják az anyagi és szellemi termékek összefüggéseit egy adott történelmi korban. így a történelmi fejlődés fő vonásai élménnyé és hihetővé válnak, mert mint Marx mondja az ember saját magát szemléli az általa teremtett világban. Milyen kategóriákra bonthatók e felvázolt általános szempontok ? Az első fontos szerep a nemzeti általános kulturálódás elősegítése. Ismeretszerző csatornáink együttesének szerves részei a múlt fennmaradt hiteles emlékei; ezek teszik a holt ismeretanyagot közvetlenebbé, szuggesztívabbá, kontúrozottabbá, élővé. Segítségükkel a valóság pontosabb, helyesebb megismerésében lehet részünk, s az ösztönös általános következtetések a mindenkori társadalmi valós törvényszerűségeket, végül a szocialista társadalmi igazságot bontakoztatják ki. Mindezeken belül a szükséges eszmei támpontok segítségével a műemlékvédelem alkalmas arra, hogy felkeltse az érdeklődést az elmúlt korok alkotásai, törekvései, küzdelmei, munkája iránt; történelmi szemléletet és távlatot adnak. Ez a történelemben, a múló idő folytonosságában való gondolkodás a modern, szocialista embertípus sajátja kell legyen. A nemzeti múltnak a fennmaradt alkotásokon keresztül történő megismerése felkelti az érdeklődést, és fokozza a megbecsülést az alkotó munka iránt. Az iránt az alkotó munka iránt, amely az elődök hosszú sorának eszét és ügyes kezét dicséri, amelyek által támasztott hagyományi keretek között élünk. S ezek közül is felhívjuk a figyelmet a követni vak) jó példákra, a haladó hagyományokra. Az őseink által létrehozott értékek tiszteletteljes szemlélése és saját korunk, valamint utódaink számára való fenntartása, helyes értékelése kifogja a szelet a nacionalizmus vitorláiból, s közvetlenül előidézője a szocialista hazafiság tudata kialakulásának. Nem beszéltünk még az emberi tudatot alakíté) tényezők között az esztétikai nevelés jelentőségéről. A szocialista kultúrpolitika keretei között ez a folyamat nemcsak passzív befogadást jelent: esztétikai szükségleteket és a saját tevékenység eredményei iránt való igényeket is teremt. A múlt szépségei és művészi kultúrája, esztétikuma jellemes magatartásformáló tényezővé válik, és ez az igényesség kifejti hatását a szocialista típusú ember minden ténykedésében. 4. A szocialista műemléki politika Az eddigiekben kijelölt feladatunkkal a kérdéscsoport osztályozásának a)-val jelzett témakörét merítettük ki. Meghatároztuk a műemlékvédelem mibenlétét, szerepét, helyét a társadalom mindennapi életében, tudatvilágában, ennek nyomán meghatároztuk a szocialista műemlékvédelemre jellemző szempontokat, szerepét a szocialista társadalom felépítményi tényezőinél, a szocialista kultúra és erkölcs, a szocialista eszmeiség kialakításában . Tanulmányunk befejező részében röviden kitérünk azokra a módszertani elvekre, amelyek még ugyancsak az első kérdéscsoporthoz tartoznak. Szocialista műemléki politikánk azoknak az irányítás jellegű tendenciáknak az összessége, amelyek a szocialista gazdasági rendszer talaján, meghatározó jellemvonásainak felhasználásával hatékonyan elősegítik a műemlékvédelem szocialista kultúrpolitikai célkitűzéseinek elérését. Lényeges fő szempontjai: Milyen műemléket, mi célbed, kiknek állítunk helyre ? A törekvések két jé)l elkülöníthető csoportra bonthatók. a) A műemlékfenntartást közvetlenül célzó tevékenység. A rangsorolás szempontjai A rangsorolás tulajdonképpen a fenntartás fontos tényezője, a helyreállítás, felhasználás vagy törlés vonatkozásában, ily méalon befolyásolja a műemlékállomány összetételét, arculatát. Szempontjai között szerepelnek az idő (kor, stílus), a 1er (területi, tájegységi elhelyezkedés), az épületfajta (lakóépület, egyházi épület, középület stb.), egyéb szempontok (egyedi vagy együttesbeli épület, sürgősség). A szocialista műemlékvédelem feladata, hogy optimálisan fogja össze e tényezőket, mert csak ez képezheti a valós történetiség alapját. - A koordinálás szempontjai Ebben a témakörben a műemléki értéknek és a népgazdaság érdekeinek, adottságainak összeegyeztetéséről beszélünk. A lehetőségek alapja - mint általában a műemlékek döntő többségének köztulajdona. Alapvető kérdés a dolgozó tömegek igényeinek ismerete és érdekeinek kielégítése. Altalánosságban fontos kérdés a műemléképületeknek, helyreállításuknak a gazdasági életben játszott szerepe. A társadalom igénye jelentkezik a hasznos épülettér felhasználási lehetőségeiben ; itt a műemléki érdekek (látogató tömegek, megtekintés, neve-