Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Császár László: A szocialista műemlékvédelem elvi kérdései

A SZOCIALISTA MŰEMLÉKVÉDELEM ELVI KÉRDÉSEI I. BEVEZETÉS 1. Célkitűzések A tulajdonviszonyok megváltozása a világ szo­cialista részén gyökeresen átalakította a társada­lom berendezkedését. Az a döntő körülmény, hogy megszűnt a társadalom két, helyzetében különböző, érdekeiben ellentétes táborra való szakadása, szá­mos, összefüggéseiben logikus következményt ho­zott a társadalom életének minden fontos területén. Ennek okozataként ma már túlzás nélkül beszél­hetünk látszólag távoleső fogalmakról, mint szo­cialista oktatási elvek, szocialista közellátási poli­tika vagy szocialista bérezési rendszer. Nélkülözhetetlen, hogy egy olyan területen, mint a műemlékvédelem, ne alakítsuk ki a szakma szocialista elvi gerincét, munkánk mércéjét. Ebben a vonatkozásban azokra az eddigi elmé­leti megállapításokra támaszkodunk, amelyek kü­lönböző szakmunkákban napvilágot láttak; to­vábbá elsősorban mai műemlékvédelmünk gyakor­latára, amely - súllyal az utolsó évtized fejlődésé­nek eredményeképpen — félreérthetetlen szocia­lista tendenciákkal rendelkezik. 2. A kérdéscsoportok osztályozása A kérdéscsoportok szintjeinek szétválasztásánál felismerhetők az elmélet és gyakorlat dialektikájá­nak vonásai, vagyis az általános, átfogó sajátos­ságok, összefüggések olyan kategé)riákhoz kapcso­lódnak, amelyek ez átfogó törvényszerűségek gya­korlataként jelentkeznek, de még mindig elvi-mód­szertani alapjai a konkrét gyakorlatnak. a ) így a műemlékvédelem első átfogó elvi problé­maköre magának a tevékenységnek legalapvetőbb sajátosságaival foglalkozik, vagyis mi tulajdonkép­pen; mi a szerepe, helye a társadalom életében, annak tudatformái között, mi a célja és hatása a társadalomra ? Nemkülönben ide tartozik a fentiekkel össze­függő metodika, az, hogy miként szervezzük mű­emlékvédelmünket, hogyan alakítsuk ki műemléki politikánkat ? b) A következő kérdéscsoport a műemléki helyre­állítások módszertana, vagyis azoknak az elveknek az összessége, amelyek biztosítják a műemléki munka szakszerűségét. c) Végül ennek nyomán jön létre maga a gyakor­lat, amelynek szintén megvannak a maga szakmai elvi összefoglalásai. Jól látható, hogy ez elvi struktúra, első kérdés­csoportja a döntően lényeges: meghatározása, hatása, a második kérdéscsoporton keresztül a gyakorlatra alapvető, miután vázolt elméleti területünk szorosan összefügg a társadalom életével és érdekeivel. A téma természeténél fogva tehát legfontosabb eme a) pont alatt jelzett átfogó témakör megvizs­gálása. Részben azért, mert hogy szocialista mű­emlékvédelemről beszélhessünk, marxista vizsgálat alá kell vegyük e tevékenység egészét, összetevőit. Másrészt azért, mert karaktere, funkciója belső logikájának megismerésén kívül érzékelhetővé lesz­nek a csak rendszerünkben fellelhető szocialista sajátosságok, érzékelhetjük törekvéseink kívánatos irányát. A másik két témakör most kívül esik figyel­münk körén. Nem foglalkozunk a helyreállítási irányelvek témakörével, mivel az a szakszerű hely­reállítási formák irányelveit foglalja magába, így nem ideológiai tartalmú ; elvei lényegében megfelel­nek a Velencei Cartában lefektetett elveknek. Ugyancsak nem foglalkozunk a gyakorlat, a kivi­tel szempontjaival, mert szocialista jellege meg­egyezik általában a szocialista termelőmunka vo­násaival. II. A MŰEMLÉKVÉDELEM ÉRTELMEZÉSE 1. Fogalombővítés Ha műemlékvédelemről beszélünk, e fogalom alatt nemcsak magát a műemléki helyreállítást vagy az azzal közvetlenül összefüggő tevékenysé­get kell értenünk. Szélesebb értelmezésében a műemlékvédelem már az objektumoknak hivatalos és a közösség tudatában adott nyilvántartásával kezdődik, s azok társadalmi-világnézeti hatásával fejező­dik be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom