Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)
TANULMÁNYOK - Geszti Eszter: A nagytétényi kastély története
utódoké. 45 Háromfelé osztották a kerteket és a környező földeket is. A térrajzok és telekkönyvi határok rögzítik az osztoszkodást (23. kép). Szentgyörgyi Horváth Zsigmond testőr, udvari tanácsos, királyi asztalnok, állítólag szabadkőműves páholy tagja lévén, Tétényben fogadta társait. Utalás történik egy szabadkőműves jelvényekkel ellátott kápolna alakú teremre, 46 melyet a dísztermen kívül más helyiséggel nem hozhattunk kapcsolatba. Az 1904-ben történt tűzvész itt mindent elpusztított, mi már egy hevenyészett helyreállítású, lakhatásra alkalmatlan helyiségnek ismertük. A kertben levő kápolnát, amely már tatarozásra szorulhatott, új tulajdonosa feleslegesnek találta, lebontatta, s kegyképét átvitette a plébániatemplomba. A kápolna romjaiból romantikus műdombot készítettek lépcsőkkel és kilátóval, a kastély felosztása miatt áthelyezett kertkapu tőszomszédságában. Szentgyörgyi Horváth Zsigmond utóda, névváltozással és grófi rangon Hugonnay Kálmán, keveset tartózkodik Tétényben, de tüdőbeteg felesége Pánczélyi Teréz gyermekeivel itt él, később már elkülönítve. Leányuk, Hugonnay Vilma orvosnő a tétényi falak között született 1847-ben. Az emberségességért, a nép egészségéért dolgozó, haladó nő szimbólumaként őrzi emlékét az orvostörténet. A Hugonnay-család saját részét a már két évtizede pénzösszegeket kölcsönző Lőwy Mórnak adja el 47 1871 73 között, aki hozzá vásárolja a Nedeczky család részét is. Lebontva a főhomlokzatra futó kerítést, a kertrészeket egybenyitja. A nagyon elhanyagolt épületet tataroztatja. A kastély harmadrésze azonban külön kézben marad a mai napig is. Ez a Mondbach örökrész, később nőágon Pacassy tulajdon. Az örökös nélküli család a francia származású Stephanie Heuzè-re 49 hagyta tulajdonát, aki Vince-nővéreket telepítve az épületbe, megalapítja az árvaházat, a mai Egészségügyi Gyermekotthon elődjét. Lőwy Mór gazdag virilista, a sertéshizlalda egyik főrészvényese, családja számára kényelmessé teszi a kastélyt. Fia, Lőwy Ernő három pilléreken álló teraszt építtet hozzá, kettőt a dunai szárnyon, egyet a község felőli szárny bejárata elé, mely alul színes üvegezésű veranda volt. A főhomlokzat loggiái felett az ereszt meghosszabbíttatja és a teraszt beüvegezteti. Még néhány módosítást végeztet, de ezeket a műemléki helyreállítás lebontatta. A Ne23. kép. Tétény helyrajza 1795-ből pomuki János-kápolnát beüvegeztetik és ajtóval látják el. Az első világháború kapcsán fellépő gazdasági válság erősen érinti a tétényi uradalmat, és Lőwy Ernő sem olyan leleményes gazdálkodó, mint apja volt. A kastélyt elcseréli a Nyugati pályaudvar mögötti két házért. 50 Ezt az üzletet azonban a család stornírozza. Anyagi helyzetük igen bonyolulttá válik, Lőwy Ernőt ideggyógyintézeti kezelésbe kell vétetni. Tétény csődbe kerül, melyből Keller Béla bankelnök menti meg már mint beházasodott családtag: névmagyarosítással, Dáni nevű családban. Keller Béla 1942-ben meghal, a nőtagok pedig a fasizmus áldozataivá lesznek 1944ben. A birtok államosítás után Dáni Géza műtörténész, résztulajdonos javaslatára lesz kastélymúzeum az épület nagyobb részéből. Geszti Eszter JEGYZETEK 1 Csemegi József—Várnai Dezső: A nagytétényi kutatások . 2 Mappa Geographica über die grosse Insul Csepelicus, 1728 VM 265/51; 310/51; 273/51 stb. 3 Amália Mozsolics: Neuere Hallstattzeitliche Hehnfunde aus Ungarn. AAA. Tom. V. 1955. 4 Építkezési szemlék nyomán több ízben találtunk nyomokat, Angeli utca, Baross telep, Bartók B. u. (XXII. ker.) 5 Nagytétényi kutatások. Régészeti Füzetek 3. sz. 6 1965-ben történt ásatásból. 7 1961-ben, kazánház salaktárolójának létesítése közben . 8 Többlépcsős ásatással, 1958-tól, 1965. V. hó 28-ig bezárólag. 9 1969-ben történt leletmentés. 10 Győrffy György : Krónikáink és a magyar őstörténet. Bp. Néptudományi Intézet, 1948. Győrffy György:
