Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Geszti Eszter: A nagytétényi kastély története

16. kép. Rézkori kőpakolásos urnasír 17. kép. Római oszlopfő a pinceszintről 3. A kastélykert szélére átnyúló későrómai temető síranyaga. 4. Középkor, három gótikus periódussal. 5. Török kor. 6. XVIII. század, Száraz György, majd Rudnvánszkv József építő tevékenysége (1716 1732, illetve 1743-1766). 7. Tulajdonosok a XIX — XX. században. 8. A műemléki helyreállítás dokumentációja. A nyolc pont bármelyike külön feldolgozásban jelentős terjedelemigénnyel lépne fel. E kivonatos tanulmányban csak összegezésben tudjuk érinteni. 1. Bár épületünkkel nincs szerves összefüggésben, de területére az első görgetegköveket a rézkori ember hozta. Tűzpadkáit erősítette vele, halottai fejét támasztotta fel, körülrakta a tetemet, kőeszközeit mellétéve. Ilyen sír került elő a díszkert kerítésének vonulatában is." A belső udvarban hamvasztásos, kőpakolásos urnasírt (16. kép) tártunk fel.

7 A tábor falánál 1936-ban feltárt vitatott, neolitikusnak mondott sír is ebbe a körbe tartozik, noha korábbi típusú vonaldíszes edény melléklete is volt négy másik mellett. 2. Római kori gazdálkodó házának (villa rustica) maradványaiból

8 négyszögletes központi udvaros elrendezése látszik, (1. a pinceszint alaprajzát) kút és hozzávezető lépcsőkkel. Nyugat felé kapuzat orsókövének maradványa, in situ, nem messze tőle leveles, II. századi oszlopfő került elő (17. kép). Sok lezuhant bélyegezetlen tegula alatt őrlőkövek, szűrők, mécsek, aquincumi fazekasműhelyből edények, gyógyszerkanál, korai Pó-vidéki. galliai és noricumi terra szigilláták, korai egyszerűbbek és gazdagon díszítettek. Égésréteg zárja a töréed keket, ahol bolygatás nem történt. A legkorábbi továbbhasznált falnak tartjuk a régi keleti pince falait (18. kép), melyek erősebb, a szomszédos tábor falaival azonos jelleggel épültek, a romosodás vonalában jé>l látható égésréteggel, amelyre a koragótikus falazat rátelepszik. Római kövezett járószinteket több helyütt találtunk, valamint egv kisméretű, különálló házat tegula fedéssel. 3. Csőfektetés és útépítés közben sírok sora jelentkezett a Csókási Pál utca kastély előtti szakasza alatt, folytatásaként annak a kilenc sírnak, melyet szemben, a kerek János kápolna körül tárt fel korábban a Nemzeti Múzeum. A kertben öt, a kerítés alatt három sírt találtunk. Ez a szakasz a temető szélének tekinthető. A szemben épülő tanácsi parkban várható a temető folytatása. Az általunk feltárt sírok kivétel nélkül IV. századiak, egy női sír, éremlelettel igazolhatóan az V. század elejére tehető. A mellékletek között üvegedények, ékszerek, fibulák és késői mázasedények voltak (19. kép). Az egyik figyelemre méltó, nagyszabású épületelemekből készült sírban, lépcsők és letört oszlopbázis keretelésében három összevagdalt férfi feküdt." 4. A honfoglalás korában minden valószínűség szerint a tábor tekintélyes épületmaradványait