Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

JELENTÉSEK - Dercsényi Balázs: Az Országos Műemléki Felügyelőség falképrestaurálási munkái 1969-1970.

elő, ezek azonban már a XIX. század elején készültek. A bal oldali (északi) szobában a nehezen eltávolítható enyves festés alól az összes oldalfalat díszítő képek kerültek elő. A nyugati falon csak a két madár maradt meg, de a többi falkép bár azok is roncsoltak voltak alapján hitelesen lehet rekonstruálni a hiányzó festést: gazdagon keretezett zöld mezőkben 1 1 madár látható felfüggesztett karikákban. A függesztő zsinórról indadísz indul a képkeretek külső szegélvéig. A képek között, valamint a sarkokban festett falpillérek láthatók. A harmadik (déli) szobában a falakat összefüggő gipsz-glett borította, melynek mind mechanikus, mind vegyi úton történő eltávolítása lehetetlen volt, csupán egy-egy tenyérnyi területen volt hatásos, de a feltárt töredékek alapján sikerült az oldalfalak festésének rekonstruálása. A jelentős, hazai emlékanyagban szinte egyedülálló falfestés helyreállítását Mórotz László végezte az OMF Soproni Építésvezetőségének segítségével. 1969 nyár végén indult meg a mátraszöllősi r. k. templom falképeinek felkutatása, feltárása, majd rögzítése. A szentély oldalfalain, a gótikus ívek által bezárt mezőkben, valamint a didalív keleti oldalán 1610 körül készült, virágokkal és állatokkal díszített szövegrészek, a pasztofórium felett pedig XV. századi figurális falkép kerültek elő. Ez utóbbin két angyal gótikus monstranciáttart. Az angyalfigurák töredékesek. A további feltárás során a déli oldalon két sorban, díszes vonallal szétválasztott XV. századi együttes látott napvilágot. A szentély felől nézve az első képen köpenyes madonna látható, mellette igen töredékesen „Krisztus-sírbatétele", a déli kapu felett pedig glóriás Krisztus-fej. A kapu felett levő kis ablakokban (baloldalt) „Szt. János megkeresztelése", (jobboldalt) és „Kiűzetés a paradicsomból" (?). Ez utóbbi alatt „Krisztus a pokol tornácán" című jelenet és a következő képből töredékesen egy állat alak látható. A Bécsi János által vezetett feltárást 1970-ben a képek nívós restaurálása követte. A munkálatokat Rády Ferenc, Mórotz László és Bécsi János végezte. Hasonló időbeosztásban történt a büki volt Szapáry-kestély dísztermi képeinek helyreállítása: 1969-ben a tisztítás és feltárás történt meg (Bécsi János munkája), 1970-ben Rády Ferenc, Mórotz László és Bécsi János helyreállították a képeket. Az eddig ismert jeleneteken (Vadászatok, Négy évszak, Flóra) kívül a díszterem ablaka felett Krisztus a keresztfán c. jelenet került elő. Az eddig ismertetett munkákon kívül 1969/70 telén az OMF műtermében a sátoraljaújhelyi r. k. templom főoltár- és Mária-képét, a bajai g. kel. templom egyes ikonjait, a csempeszkopácsi r. k. templom barokk táblaképeit állították helyre Bécsi János, Mórotz László és Rády Ferenc. Igen értékes munkát végzett Rády Ferenc a szentendrei Blagovesztyenszka templom bejárata feletti falképekkel: 1969-ben a felső rétegen látható Konstantin és Ilona c. jelenetet leválasztotta és műanyag alapra felhordva helyezte el a templomban. Gyulán az Erkel tér 1. sz. alatti cukrászdát romantikus (futó kutya és virágkosár motívumokból összeállított) díszítés teszi hangulatossá. E késői, de indokoltan védett falfestést Rády Ferenc, Mórotz László és Bécsi János restaurálta. A fentieken kívül az OMF falképrestaurátor csoportja 1969 -70 folyamán elvégezte az egervári r. k. templom gótikus kváderfestésének, XVI. századi feliratának (évszám és a kegyúr neve) és kronosztikonának restaurálását, a várpalotai vár gótikus falképének és díszítőfestésének és a cserkúti r. k. templom XIV. századi falképeinek feltárását, a veszprémi székesegyház altemplomának kutatását, a péceli MÁV szanaté)rium néhány falképének rögzítését, a ráckevei g. kel. templom falképeinek részleges konzerválását és feltárását, a sátoraljaújhelyi volt pálos rendház homlokzatfestésének ismételt konzerválását, a somlószöllősi r. k. templom XV. századi magas színvonalú falképeinek és a vámosoroszi ref. templom külső festésének feltárását és rögzítését. Befejezésül szeretném megemlíteni,hogy reményteljesen alakulnak a kapcsolataink a bolgár és a lengyel falképrestaurátorokkal, és reméljük, hogy lehetőség nyílik a közeljövőben a konkrét munkavégzésükre is. Mindkét restaurátor-műterem megfelelő mérőműszerekkel, laboraté)riumokkal felszerelt, restaurátoraik magas szakképzettséginek, Európa-szerte megbecsültek. Dercsényi Balázs