Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

JELENTÉSEK - Ujlaki Endre: Az Országos Műemléki Felügyelőség faszobrászati helyreállításai 1969-1970.

BEFEJEZETT ÉS FOLYÓ MUNKÁINK CSEMPESZKOPÁCS, a r. k. templom beim berendezése A főoltár dúsan aranyozott, ezüstözött, festett ornamentális elemekből álló — képkeretet is ma­gába foglaló felépítményét (melynek oromzatát Szt. Mihály arkangyal figurája, a képkeret ívének váll­vonalát pedig balról-jobbról egy-egy kis szárnyas angyalfej díszíti) már 1968 decemberében helyre­állítottuk. A főoltárral egyidőben készült el az or­gonakarzat északi falát díszítő Szentháromság kép id. Dorfmeister István finom plasztikájú, aranyo­zott, ezüstözött, baldachinos kereteinek helyre­állítása is. A templom építészeti helyreállításának elhúzó­dása miatt a műtárgyak egyelőre nem kerülhettek vissza eredeti helyükre, hanem a plébános házá­ban kaptak átmeneti szállást. 1969-ben, amikor az oltár felállítása, a kéj) elhelyezése lehetségessé vált, kiderült, hogy a paplakban történt tárolást a mű­anyagfólia csomagolás ellenére mindkét műtárgy megsínylette. A meg nem felelő klímájú helyiség­ben eltöltött hónapok alatt az oltár krétaalapozása helyenként feltáskásodott, a képkeret felszíne nagymértékben elszíneződött, foltossá vált, sőt plasztikája is megsérült. Az oltár felállítása most csak ideiglenes jellegű, mert az oltárasztalt helyettesítő fémszerkezet sta­bilizálásra szorul. A képkeretet kénytelenek vol­tunk műtermünkbe visszaszállíttatni, és a váratla­nul keletkezett hibákat korrigálni. A függőben ma­radt felállítási, ill. elhelyezési munkákat 1971-ben elvégeztük. CSENGER, a ref. templum famennyezete 1970-ben a Központi Múzeumi Igazgatóság Mú­zeumi Technológiai Osztályával megvizsgáltattuk a középkori templom 1745-ből származó festett famennyezete festésének festék-kötőanyagát. A je­lentős mértékű rovarkárosítás okozója, mértéke, a felülettisztítási mód meghatározása után egybe­hívott tervtanácson megvitattuk, majd írásban rögzítettük a helyreállítási technológia főbb irány­elveit. A munkálatok befejezésére, a visszahelye­zésre 1973-ban kerül sor. OSENGEtiSIMA, a ref. templom festett famennyezetének helyreáll ítása A kb. 60 m 2 felületű, átlag 3 fm hosszú deszka­sávokra festett famennyezetet metilbromiddal gá­zosíttattuk, majd elvégeztük a festett és hátoldali síkok gondos portalanítását. Igen sok sikertelen kísérlet után végül is az abszolút alkoholt találtuk legalkalmasabbnak a festett síkok szennyeződésé­nek eltávolítására, mert a szennyeződést jól oldot­ta, a színezésen, faanyagon viszont semmiféle káros változást nem okozott. A feltárt felületeket butil­alkoholban oldott polibutilmetakrilát 3 %-os olda­tával kezeltük. Ez a felületvédelem a festékmarad­vány épségét és a deszkák biztonságos kezelésének lehetőségét is biztosítja. Alapos, de igen időigényes munkával tömítettük be és homogenizáltuk a fes­tett síkokon mutatkozó számtalan sok kirepülési nyílást. A festék kötőanyagával kapcsolatos labo­ratóriumi vizsgálati eredmény szerint a kötőanyag­ban nincs fehérje (kazein, tojás, enyv), viszont zsír­sav alapú kötőanyag jelenlétéről nincs említés. A csengeri és csengersimai mennyezet egy-egy nevezetesebb részletét a Néprajzi Múzeum: ,,Á magyar népművészet évszázadai festett táblák 1526 1825" c. székesfehérvári kiállításán, 1969 nyarán bemutatta. EGER, a görögkeleti szerb templom belső berendezése, oldalfiomlokzati kapuja Az 1967 68. évi munkáinkról szóló jelentésünk­ben már beszámoltunk a helyreállítási munkálatok megindításáról, az ezekben az esztendőkben elvég­zett munkákról. 1909-ben lebontottuk a hajó falai mentén elhelyezett, az ikonosztáz két széléhez csat­lakozó gazdagon faragott stallumokat, valamint az impozáns püspöki széket is. A műtárgyak szerke­zeti megerősítését szakmai irányításunk mel­lett - 1969 -70-ben nagy tapasztalattal rendel­kező egri bútorrestaurátorunk végezte el. 1970-ben állítottuk helyre az oldalhomlokzat kapuját, mely részint az időjárás viszontagságai, részint a második világháború okozta súlyos sérü­rülések miatt meglehetősen romos, hiányos álla­potban volt. A kapuszárnyak lábazati részén mu­tatkozó rovarkárok és gombakorrózió miatt mind­két kapuszárnyat alkotóelemeire bontottuk, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom