Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)
JELENTÉSEK - Ujlaki Endre: Az Országos Műemléki Felügyelőség faszobrászati helyreállításai 1969-1970.
BEFEJEZETT ÉS FOLYÓ MUNKÁINK CSEMPESZKOPÁCS, a r. k. templom beim berendezése A főoltár dúsan aranyozott, ezüstözött, festett ornamentális elemekből álló — képkeretet is magába foglaló felépítményét (melynek oromzatát Szt. Mihály arkangyal figurája, a képkeret ívének vállvonalát pedig balról-jobbról egy-egy kis szárnyas angyalfej díszíti) már 1968 decemberében helyreállítottuk. A főoltárral egyidőben készült el az orgonakarzat északi falát díszítő Szentháromság kép id. Dorfmeister István finom plasztikájú, aranyozott, ezüstözött, baldachinos kereteinek helyreállítása is. A templom építészeti helyreállításának elhúzódása miatt a műtárgyak egyelőre nem kerülhettek vissza eredeti helyükre, hanem a plébános házában kaptak átmeneti szállást. 1969-ben, amikor az oltár felállítása, a kéj) elhelyezése lehetségessé vált, kiderült, hogy a paplakban történt tárolást a műanyagfólia csomagolás ellenére mindkét műtárgy megsínylette. A meg nem felelő klímájú helyiségben eltöltött hónapok alatt az oltár krétaalapozása helyenként feltáskásodott, a képkeret felszíne nagymértékben elszíneződött, foltossá vált, sőt plasztikája is megsérült. Az oltár felállítása most csak ideiglenes jellegű, mert az oltárasztalt helyettesítő fémszerkezet stabilizálásra szorul. A képkeretet kénytelenek voltunk műtermünkbe visszaszállíttatni, és a váratlanul keletkezett hibákat korrigálni. A függőben maradt felállítási, ill. elhelyezési munkákat 1971-ben elvégeztük. CSENGER, a ref. templum famennyezete 1970-ben a Központi Múzeumi Igazgatóság Múzeumi Technológiai Osztályával megvizsgáltattuk a középkori templom 1745-ből származó festett famennyezete festésének festék-kötőanyagát. A jelentős mértékű rovarkárosítás okozója, mértéke, a felülettisztítási mód meghatározása után egybehívott tervtanácson megvitattuk, majd írásban rögzítettük a helyreállítási technológia főbb irányelveit. A munkálatok befejezésére, a visszahelyezésre 1973-ban kerül sor. OSENGEtiSIMA, a ref. templom festett famennyezetének helyreáll ítása A kb. 60 m 2 felületű, átlag 3 fm hosszú deszkasávokra festett famennyezetet metilbromiddal gázosíttattuk, majd elvégeztük a festett és hátoldali síkok gondos portalanítását. Igen sok sikertelen kísérlet után végül is az abszolút alkoholt találtuk legalkalmasabbnak a festett síkok szennyeződésének eltávolítására, mert a szennyeződést jól oldotta, a színezésen, faanyagon viszont semmiféle káros változást nem okozott. A feltárt felületeket butilalkoholban oldott polibutilmetakrilát 3 %-os oldatával kezeltük. Ez a felületvédelem a festékmaradvány épségét és a deszkák biztonságos kezelésének lehetőségét is biztosítja. Alapos, de igen időigényes munkával tömítettük be és homogenizáltuk a festett síkokon mutatkozó számtalan sok kirepülési nyílást. A festék kötőanyagával kapcsolatos laboratóriumi vizsgálati eredmény szerint a kötőanyagban nincs fehérje (kazein, tojás, enyv), viszont zsírsav alapú kötőanyag jelenlétéről nincs említés. A csengeri és csengersimai mennyezet egy-egy nevezetesebb részletét a Néprajzi Múzeum: ,,Á magyar népművészet évszázadai festett táblák 1526 1825" c. székesfehérvári kiállításán, 1969 nyarán bemutatta. EGER, a görögkeleti szerb templom belső berendezése, oldalfiomlokzati kapuja Az 1967 68. évi munkáinkról szóló jelentésünkben már beszámoltunk a helyreállítási munkálatok megindításáról, az ezekben az esztendőkben elvégzett munkákról. 1909-ben lebontottuk a hajó falai mentén elhelyezett, az ikonosztáz két széléhez csatlakozó gazdagon faragott stallumokat, valamint az impozáns püspöki széket is. A műtárgyak szerkezeti megerősítését szakmai irányításunk mellett - 1969 -70-ben nagy tapasztalattal rendelkező egri bútorrestaurátorunk végezte el. 1970-ben állítottuk helyre az oldalhomlokzat kapuját, mely részint az időjárás viszontagságai, részint a második világháború okozta súlyos sérürülések miatt meglehetősen romos, hiányos állapotban volt. A kapuszárnyak lábazati részén mutatkozó rovarkárok és gombakorrózió miatt mindkét kapuszárnyat alkotóelemeire bontottuk, hogy