Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Szabó Erzsébet: A miskolci volt minorita templom és rendház

csapások, harcok, fosztogatások okoztak. A Sajó és a Hernád vidékén végig utazva látta, hogy habár az ország már a békés állapot felé haladt, a katolikusok nehezen jutottak vissza templomaikhoz. Templom, még hozzá ép templom nagyon ritka községben akadt ós még ritkábban pap. Kora ifjúságától kezdve azon buzgéilkodott, hogy minél több helyen helyreállítsa a vallási békét, a híveket ellássa templommal, lelki vezetővel. Károlyi Sándor gr. földbirtokos támogatta őt ezen tevékenységében. Segítségével állította helyre a törökök ós a felkelések idején megrongálódott nyírbátori minorita templomot, rendházat és kálváriát. Építtetett kápolnát Csengeren, Gyarmaton, Keserűn és Tárcsán, s restauráltatta a besztercei rendházat, visszaszerezte a kolozsvári templomot, rendházat és letelepítette Szegedre a minorita szerzeteseket, Csák:i.m. 23, 25, 28, 34, 35 — 37, 52. 1. - 49, 50, 52. — Szendrei:i.m. II. k. 369, 373, III. k. 438. 1., 289. okmánymásolat, — Takáts: i. m. 260 — 261. 5 Protocollum Conventus Miskolcziensis ad Sanetam Mariam in Coelos Assumptam Provincia S. Elisabeth Vidua Hungáriáé Ordinis Minorum S. Patris Francisci Concentualium 1748—1785. 2. 1.: A területet keletről, északról, délről a köztér határolta, nyugatról pedig a vízben szegény Pecze-patak, mely irányt változtatva a déli oldalt is részben lezárta. A telek szélessége keleten 56, nyugaton 20, északon 89, délen 76 öl volt. Ebben bennfoglaltatott a terület keleti és déli szögletében levő templomrom is a hozzátartozó temetővel. A területen 13 kis zsúptetős házacska volt, melyek tulajdonosait kártalanították. °Gsák: i. m. 56. 1. — 7 Ez a terület délkeleti szögletében volt, A Protocollumban le van rajzolva a kiásott templomrész alaprajza. A leírás szerint a régebbi falak a nyolcszög három oldalával záruló, masszív építésű szentélyt mutattak, mely majdnem 4 öl hosszéi ós 3,5 öl szóles volt. Ehhez keskenyebb és rövidebb, vékonyabb falazású hajórész csatlakozott, mely későbbi toldásnak látszott. Protocollum 1748-85. 3'.' 1. 8 Leszih Andor miskolci ny. múzeum ig. 1950. évi levélbeli közlése. <J Komáromy József: Adatok Miskolc barokk városképéhez. Borsodi Szemle. 1958. 2. sz. 13—14. 1. 10 Szendrei: i. m. II. 368. 1. — Orsz. Műemléki Felügyelőség irattára 38/1882. sz. irat. 11 Protocollum 1748 — 85. 3, 44. 1. Előzőleg a megváltott házacskák közül többet rendbehoztak, refektóriumot, konyhát készítettek hozzá, s ebbe költözött P. Kelemen Didák nyírbátori rendfőnök társaival együtt. Majd vesszőfonadékból ideiglenes kápolnát készítettek, melyet náddal fedtek be, hogy ne kelljen a mindszenti oratóriumot használniuk. Később ehhez hozzáépítettek négy szobácskát ós kis ambitust. 1749-ben egy másik épületrészt is elkészítettek, mely az előbbi szárnyra merőlegesen épült a nyugati oldalon, fából, vályogból, zsindelytetővel. Ezek az épületek egyúttal iskola céljául is szolgáltak, mert összegymjtve a szegény s elhagyatott gyerekeket, tanították őket s koldulva tartották el magukat. Később a vármegye jómódú családjai is szívesen adták hozzájuk gyermekeiket. 12 Továbbá a pesti tanácstól 300 forintot szerzett számukra. Bőkezűen adakozott gr. Kohári András generális, aki évenként 300 forintot adott akár készpénzben, akár élelemben. A kassai kamarai hivatal a diósgyőri várból követ adott, míg Borsod vármegye meszet és fát szállított. A szentély és a kripta építésének költségére gr. Kohári István tett 1000 forintos alapítványt. 1741-ben gr. Grassalkovich Antal 300 forintot adományozott, — Protocollum 1748 — 85. 5. 1. — Registrum Exitus Pecunialis p]cclesia Miskolcziensis Anno 1732—56. Bevétel: 1741. IV. 26. 13 Protocollum 1748 — 85. 5, 10, 12. 1. — Registrum. . . Pecunialis... A. 1732 — 56. Kiadás 1748. okt. 28. — A régi templomuk Szűz Mária mennybemenetele (Assumptae Coelos) tiszteletére volt szentelve. De ennek ünnepét később a sajóládi pálos atyák tartották meg templomukban. A minoriták új templomukat is ennek tiszteletéro akarták szentelni, ezért visszakérték hagyományos ünnepüket, s ezért a pálosok ezentúl pártfogójuk ünnepét Szűz Mária látogatása napján tartották. 14 Protocollum 1748-85. 12. 1. — 1744-ben elkészült a földszinten és az emeleten egy-egy «zoba a folyosóval, majd az oratórium és a refektórium, melyből idővel sekrestye lett. Ez az épületszárny lent-fent 5 — 5 szobát foglalt magában. Építése 3000 rhénus forintba került, melyet részben az osztrák, részben a belgrádi provinciától kaptak. (A magyar és rhénus forint aránya 5:6.) 15 Az építkezés előmozdítója és segítője Fáy László Borsod megye alispánja volt, aki még 15 öl területet is vett a rendnek. Az építkezés egy részéért 2006 magyar forintot fizetett ki. Az emeletes épület magában foglalt fent-lent 8—8 szobát és széles lépcsőházat. 16 Protocollum 1748-85. 12, 13. 1. - Diarium 176581: 1766, 1767 szept. 4., okt. 9., 1768. aug. 8. — Liber. . . Pecuniarius ab Anno 1763. 1767, 1768-ban. 17 A refektóriumot kétszer kellett építeni, mert 1772ben rosszul építették, s az egész boltozata beomlott. Ekkor építőmester-változás történt. A Diarium Bossi nevű olasz építőmestert említ, aki ugyanezen év aug. 13-án felülvizsgálta a boltozatot, majd pár nap múlva mint építőmester kezdte meg a munkát segédével. - Diarium 1765 — 81: 1772. aug. 13 —31. — Liber Pecuniarius. ab. Anno 1763: 1772. aug. 13-i bejegyzése: „Magistro Murarioru Italo Cognomine Bossi tit. discretionis". — Bossi a XVIII. század végén Sátoraijaiijhelven és környékén saját tervei alapján vállalt építőmunkát. Művészet, 1913. 33. 1. 18 Protocollum 1748 — 85. Bajay Armand: A miskolci kir. kat, gimnázium története. Miskolc 1896. 19 Először 1729 júniusában készítettek két harangot Budán. Költségükre Baranyai Ferenc és felesége Semsei Rebeka 150 rhénes forintot adott, A nagyobbik harang 146 fontot, a kisebbik 57 fontot nyomott. Mindkettőt feszület-dombormű díszítette. Feliratuk: „Anno D. 1729. Michael Goss, Antonii Zechemper in Ofen. In honorem Beatae Virginis in Coelos Assumptae fundi curavit Perillustris ac Generosus Dnus Francisci Conventualium Miskolcz." Ugyanezen évben még egy lélekharangot is vettek, melyet a feszület, mellette Szűz Mária és János evangélista domborművű alakja díszített. Felirata: „Michael Goss in Ofen, Joseph Tomstoch." Ez idővel teljesen tönkrement, s ezért 1770-ben újjáöntötték Egerben, majd 1790-ben ismét átöntötték. 1777-ben 15 q-s harangot öntöttek Egerben, melynek felirata: „Ad majorem Dei Glóriám fudit me maxima cum diligentia Josephus Jussal Agriae A.-C 1777. Haec fusa est pro Conventu Miskolcziensi ad S. Mariam in Coelos Assumptam Ordinis Minorum S. Francisci Conventualium A-c 1777." volt, 1778-ban is vettek Egerben harangot. 1795-ben 95 q-s harangot öntettek, melynek felirata: „Christum Regem Crucifixum in Francisci Carne Sacra Stigmate renovantem Venite adoremus. In cujus Honorem Conventus Miskolcziensi fusa sum Eperjessini Ignatium Leherer" volt. Még két kisebbet is öntettek akkor. Az egyiket 1798-ban újjáöntötték a következő felirattal: ,,

Libera Nos, Salva nos, vivifica nos O Beáta Trinitas. Curavit Convins Miskolcziensis Ord. Minor. Conv. lius Eperjesini Anno 1798." Protocollum 1748 — 85. 3. 1. — Liber Variorum I. 131. 1. — Diarium 1765 — 81; 1777. Jan., máj. 17., aug. 28, szept, 11, 1779. ápr. 13, 24, jiil. 30. 20 A megolvadt harangok maradványaiból 1845-ben négy újat öntettek Egerben. 1847-ben Németújhelyen Hiítzer Ignác harangöntőnél két harangot, 1859-ben pedig egy kisebbet öntetnek. 1895-ben Thury Ferenc és fia cégnél öntetnek harangot Szent Mihály tiszteletére. Gábor nevű harangjukat is itt javíttatják Ursitz Vilmos építész adományából. Diarium 1781 —1901. — Liber Variorum 135, 158. 1. 21 Protocollum 1748-85. 4. 1. 22 Protocollum 1748-85. 12. 1. 23 Regestrum Exitus Pecunialis Anno 1732—1756. — Ebben a számadáskönyvben a mesterember csak a keresztnevén van bejegyezve, s a származási hely nevével jelölve. így: 1733. máj. Pro duabus fenetris superioribus Sanctuarii Agriae párat is Arcularis, fabro