Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Örsi Károly: A magyar történelmi kertek védelméről és jelenlegi helyzetéről

A MAGYAR TÖRTÉNELMI KERTEK VÉDELMÉRŐL ÉS JELENLEGI HELYZETÉRŐL Sokak számára a kertművészet újszerű fogalom, bár évezredes gyakorlat van mögötte, és számottevő irodalom szól róla. Ha végigtekintjük a történelmet, azt tapasztalhatjuk, hogy az ember mindig megkülönböztetett tiszteletben részesítette a kertet és a benne levő növényt. (A teremtést is paradicsomkertbe" helyezte.) Már igen régóta művészi szándékkal, határozott rendeltetéssel hoz létre díszkerteket, zöldterületeket. Különösen fontos a kert, a zöldterület korunk városiasodé folyamatában és ezt a városépítők már felismerték. Sajnos, ennek ellenére ma a gyakorlati jelentősége mellett még kevésbé értékelik a kertet mint kulturális és művészi alkotást. Pedig célszerűsége mellett elsősorban művészi alkotás. Különösen így van ez a kastélyok, várkastélyok kertjeinek esetében. Az építészet és a kert szoros összetartozását mutatja az, hogy a kertművészet és az építőművészet stílusváltozásai párhuzamosak és egy-egy építészeti alkotás a kerttel együtt egész (361. kép). A kertművészeti alkotások a régi építészeti alkotásokkal együtt védendők, gondozandók; s a műemlékvédelemnek erre is ki kell terjednie. Sok országban már megvalósult ez, a műemlékvédelmi rendeletek ugyanazt a védelmet biztosítják a kerteknek, mint az építészeti, képzőművészeti alkotásoknak, s az anyagi támogatás is ennek megfelelő. Megoldandó a történelmi kertek védelme hazánkban is mielőbb —, mert a védettség hiányának szomorú következményért nap mint nap tapasztalhatjuk. Egyre több park, tájbeli szépség semmisül meg. Hazánk nem túl gazdag ilyen emlékekben s ezek is rohamosan pusztulnak. Szinte az utolsó lehetőséghez érkeztünk ma, hogy a 361. kép. A keszthelyi volt Festetich-kastély kertje 362. kép. A nagycenki több mint 200 éves gyönyörű hársfasor végén levő síremlék, fenyőfákkal övezve