Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)
TANULMÁNYOK - R. Ratkai Ida: A nagybörzsönyi Szent István templom kutatása
A NAG Y BÖRZSÖNYI SZENT ISTVÁN TEMPLOM KUTATÁSA A TEMPLOM LEÍRÁSA A Ganádból Nagybörzsönybe vezető (egykor Hont megye, ma Pest megye területe) országút mentén a jelenlegi település szélén találjuk enyhe magaslaton a teljesen szabadon álló, kőfallal körülvett Szt. István templomot. Építőanyaga barnásvörös trachit kő. A templom keletéit, egyhajós, homlokzat előtti toronnyal. Szentélye félkörívvel záródik. A hajó nyeregtetős, a torony gúla alakú lefedését a helyreállításkor nyerte. A szentély lefedése csúcsban végződik, felette az oromfalba befalazott kő vízvető van. Tornya négyzetes alaprajzú, háromemeletes (123. kép). Földszinti részén nyugati kapu, első emeletének nyugati falában kisméretű körablak van. Második és harmadik emeletének mind a négy oldalát félkörívvel záródó ikerablak díszíti. A második emeleti ablak alatt sakktábladíszítés fut körbe. A templom az északi oldal felől nincs nyílással áttörve, a déli oldalon, a szentélyen meghatározhatatlan korból való kőkeretes ablak, a hajóban három magasan elhelyezett, félköríves román kori ablak található. A szentélyen és a hajón lábazati rész fut körbe, amelyet félhengertag zár. Ez a félhengertag keretezi a déli kaput is. A déli kapu félköríves timpanonját hatkaréjos faragott ív díszíti, középen egyenlő szárú kereszt levésett nyoma látható. A kapu két szárköve a vállnál gyámszerűen előreugrik, rajta erősen megkopott állapotban egy-egy faragott férfifej látható. A szentély negyedgömb boltozatú, egy lépcsővel emelt. Keleti ablaka a szentély hossztengelyében van, félkörívvel záródik kőkerete kívül-belül gazdagon profilált. A rézsű alsó része és a könyöklő egyetlen kőből van faragva. A szentélv főpárkánya ívsoros, az ívek alul egyenes vonalban vannak összekötve, felette fűrészfogas párkány. Minden ív mezőben egy kőből faragott, sematikus, szakállas-bajuszos emberfej van. Méretük nem egyforma. Formára hasonlóak a déli kapun találhatókhoz. A hajóból a toronyaljba vezető ajtó gé)tikus, szemöldökgyámos kerete kőből van faragva. A körítőfal szabálytalan kövekből falazott, az északi oldalon 5 támpillérrel van megerősítve. Bejáratának szegmens ívű kőkerete élszedéses, félköríves kerékvető kövekkel. A templomot a múlt század óta minden összefoglaló munka megemlíti mint a magyarországi román kori építészet falusi templomai közül az egyik legszebb és legépebb állapotban megmaradt típusát. A Szt. István templom elkerülte a háborúk pusztítását, azt azonban, hogy nem esett áldozatául a későbbi századok átépítésének, minden bizonnyal annak köszönheti, hogy rendkívül szép kiegyensúlyozott tömegével, a tájba vak) harmonikus illeszkedésével, egységével, minden korban tiszteletet ébresztett a község lakosaiban és a későbbi építkezések vezetőiben egyaránt. A TEMPLOM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A TÖRTÉNETI ADATOK ÉS A HELYSZÍNI KUTATÁSOK ALAPJÁN Börzsöny községre az első adatunk a dömösi adománylevélben található, ami a legnagyobb névtára a XII. sz. eleji magyar templomoknak és állandó településeknek. 1 . . . ,,A Dömös közelében fekvő Belsun-ban azok laktak, akik kocsikat és lovakat bocsátottak a legacióba menő dékán vagy kanonok rendelkezésére. 2 " 1270-ben 3 és 1293-ban 4 mint az esztergomi érsek birtoka szerepel. 1332-ben és 1337-ben 5 a pápai tizedjegyzékben Bersan helységnév szerepel. 1416. oklevél a szászok betelepítéséről. ,! 1417. Zsigmond oklevele, melyben bányajogot ad Börzsönynek. 7 1493. Bersent bányavárosként említik. 8 1635-ben és 1703-ban 9 az esztergomi érsek börzsönyi jobbágyairól történik említés. Az 1800-as évek elején német neveLeich-Pilsen. 10
