Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)
TANULMÁNYOK - Gömöri János: A sárospataki r.k. plébániatemplom kőfaragó és kőelhelyező jelei
jelükkel megjelölt köveket a sötétség országát jelképező E-i oldal felé. Talán nem véletlen, hogy a pillérekre karcolt malomjátékok éppen az E-i oldalon találhatók. Esetleg egyes középkori templomokban ábrázolt labirintusokhoz hasonlóan ezek is jelképes ábrázolások lehetnek, bár kétségtelen, hogy a kőtömbök beépítése előtt egyszerűen a kőfaragók szórakozását biztosították. Megkell még említeni az él é2 pillérek közötti hevederív zárókövén talált mesterpajzsot (121. kép), amelynek felülete sajnos nagyon kopott és távcsővel nem vehető ki a rajta ábrázolt mesterjegy. Ha a XVI. sz.-i mesterpajzsot a közelből megvizsgálhatjuk s rajta a jegyet tanulmányozhatjuk, remélhetőleg közelebb jutunk nemcsak a sárospataki plébánia templom XVI. sz.-i építéstörténetének tisztázásához, de a kőfaragójegyeket is új szemszögből tekinthetjük át. Előzetesen ennyit mondhatunk a sárospataki r. k. templomban összegyűjtött kőfaragó jegyekről. A történeti adatokkal, a falkutatás eredményeivel és az ásatások tanulságaival egybevetve azonban a kőfaragó jegyek bői több és biztosabb tanulság vonható le a templom építéstörténetének vonatkozásában. Gömöri János JEG YZ ETE K 1 Molnár Vera 190:"). évi jelentése a sárospataki r. k. templom ásatásáról. Kézirat. M NM. Rákóczi Múzeum Sárospatak. Adattár 07 — 85. sz. 10—11., 14. p. 25 kőfaragójegy rajzával. 2 A jól használható katonai távcsővel a formák, arányok pontosan érzékelhetők voltak. Mivel kisebb méretbeli, sőt arány bel i eltéréseket a kétségtelenül egy kőfaragónak tulajdonítható, hasonló jegyeken is megfigyelhet t ünk a pontosan leméit példányok között, úgy véljük, az állványzatok hiányában távesővel gyűjtött kőfaragójelek forrásértékéhez és használhatóságához nem férhet kétség, annak ellenére, hogy pontos méreteiket nem ismerjük. Várnai Dezső két évi kutatásai után jutott arra a meggyőződésre, hogy „az eredetileg szerkesztet i jelei a kőfaragó rendszerint emlékezetből véste" és egyénisége szerint módosította. Várnai Dezső: A budai várpalota középkori kőfaragójelei. Budapest Régiségei XVI. (1955). 325 p. 3 A kőfaragó jegy eket 1970 júniusában gyűjtöttük, a templomban esetleg később előkerülő jegyeket a számsor következő tagjaival jelölhetjük. 4 A sárospataki r. k. templom kőfaragé)jegyeihez hasonló jegyeket a következő munkák közölnek: Fröde Vilmos : Felsőmagyarországi középkori épületek kőfaragó jelei. M. M. É. E. Közlönye 1900. 421-443.; Mihalik József: A kassai Szent Erzsébet templom. Bpest, 1912.; Zlat, Mieczyslav: Rzezbiarska i malarska rlekoracja ratusza we Wróelawiu, (M. Bukowski—M. Zlat: Hatusz Wroctowski Z. X. -I. O. Wroclaw 1958.); Rziha, Franz: Studien über Steininet z-Zeihen. Mitteil, der K. K. Zentral Komission. VII. (1881) 24-49. 105-117.; Horler Ferenc: Középkori kőfaragó- és elhelyező jelek a. budavári lakónegyed területén. Bud. Bég. XVI. (1955) 373 — 380. Várnai Dezső: i. m. (2. jegyzetben) Csemegi József: A budavári főtemplom. Bpest, 1955. Csemegi József: A középkori építészet szerkesztési módszerei. A Magyar Műv. Tört. Munkaközösség Evkönyve. Bpest. 1954. 30 — 31. Tróján Marian József : Egy egri kőfaragójel és sziléziai vonatkozásai. Az Egri Múzeum Evkönyve. I. (1963.) 205 — 212. Entz Géza: A gyulafehérvári székesegyház. Budapest. 1958. 5 Rziha: i. m. 38 — 43. p. 6 Várnai: i. m. 325. p. 1 Tróján: i. m. 205 — 207. p. 8 Várnai: i. m. 326. o.; Mihalik: i. m. 54 p. 9 Várnai : i. m. 326. p. 10 Erre Molnár Vera is rámutatott idézett ásatási jelentésében. 12. p. ll Troján: i. m. 206. p. '- Gömöri János: Beszámoló a sárospataki róm. kat. templom mellett 1968-ban végzett ásatásról. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve IX. (1970). 121. p. 122. kép. A kőfaragójegyek külföldi párhuzamai
