Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Gervers-Molnár Vera: A sárospataki r.k. plébániatemplom története az 1964-65 évek ásatásainak tükrében

112. kép. A déli Stahremberg-kapu, 1671, (1965) keresztül történő közlekedésre többé nem volt szükség. Hamarosan lebontották azt a falat, amelyet az osztrák katonaság húzott az átjárás mentén; feltehetően a padozat rendbetétele is megkezdődött. 1684-ben befalazták a Stahremberg-féle északi és déli kapukat, valószínűleg ekkor készült az északi várfal előfalazásos külső megerősítése is. A fedélszék helyreállításához a romladozó cserepek lehányásával kezdtek hozzá. 1684-ben a templom rendbehozatala már olyan előrehaladott szinten állott, hogy július 23-án Derecskéi Borbála aszszony, Baxi István özvegye, egy skarlát szőnyeget adományozott a szószék letakarására. Ennek a nagy renováló tevékenységnek a Thököly-féle szabadságharc bukása vetett véget. 1686. december 5-én Klobusiczki Ferenc alispán elfoglalta a reformátusok templomát a hozzá tartozó paróchiával együtt. Ettől a naptól kezdődően a vártemplom a katolikus egyház tulajdonává lett;

40a nagy mértékű helyreállítását is az új tulajdonosok fejezték be, s ők szentelték újra Mária tiszteletére. Az új építkezések megmagasították az épület belső szintjét (106,, 112., 113. kép). A szentélyben az új szint 166 cm és —172 cm között, a hajóban pedig 186 és 199 cm között ingadozott. A burkolatot, amelyet az ásatások meglehetősen jó állapotban találtak meg, nagyobbrészt egyenlőtlen nagyságú kőlapokból, kisebbrészt téglából rakták. A padozat eredetileg a teljes északi és déli mellékhajót fedte, a főhajóknak azonban csak a közepén találtunk egy széles járósávot, ami arra utal, hogy a padok alatt csak egyszerű földes padló lehetett. Ennek a burkolatnak a részeként számos épen maradt, korábbi sírkő őrződött meg (1490-ből származó töredék

41

) (114. kéj)); Sebesi Ferenc sírköve, 1565;

42 Perényi Gábor szarkofágjának két töredéke, 1567;

4;t Dobó Ferenc és felesége, Kerecsényi Judith kettős síremléke, 1613 ;

44 Arki András sírköve, 1614;

45 Velics Zsigmond által állíttatott kripta-fedlap, 1713 előtt

46

) A burkolólapok elég jelentős részét is az 1671 és 1683 között összetört síremlékek, szarkofágok és epitáphiumok maradványaiból faragták; néhány töredéket egyszerűen a feliratos oldalukkal lefelé fordítottak, míg másokról a vésett szöveget és a faragott díszítéseket gondosan lecsiszolták. A szint előkerült maradványai azt bizonyítják, hogy a burkolat nem egyidőben készült, hanem idő múltával többször is változtattak rajta. A kö113. kép. A templom padozata 1686 —1787 között