Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Ferenczy Károly: A sárospataki r.k. plébániatemplom műemléki feltárása és helyreállítása

—— Bodrog 66. kép. Történeti helyszínraj/. mellett magasba futó karcsú falpillérekbe, ill. a nyolcszögű vájatolt középpillérekbe metsződtek be. A szentély boltozatáról tanúskodó adat nem maradt fenn. A templom külseje, bár más tömegelosztásban, de a ma is látható ablakok, támpillérek, axisok képét mutatta. A megemelt E-i falon megjelentek a hatalmas ablakok és az új támpillérek. Az új támpillérek a templom E-i fala mellé húzott 6 m magas 160 cm széles falvastagítás tetején épültek fel, semmiféle kapcsolatot nem keresve az alattuk falba temetett alacsony régi támpillérekkel. A falvastagítás folytatódott a falakon túl is hiszen az átlós sarokpillérek is erre ülnek rá. A vastag fal nem lehetett más, mint a várost körülölelő első falvonulat vagy legalábbis ennek megindítása, •Ou 67. kép. E. A rotunda még akkor is, ha az okleveles adatok a városfal kiépítését később igazolják. A jelentkező ellentmondást semmikép]) nem lehet a logikusan és szervesen egybekapcsolódó építészeti szerkezetek mesterséges szétválasztásával feloldani, hanem csak a városfal építési idejének előbbre hozásával vagy az egész E-i felépítmény későbbi keletkezését magyarázó másféle építéstörténet feltételezésével. A gótikus templom ablakain ólomüvegtárcsák engedték át a fényt, és világították meg a korábban vajszínű alapon feketén ívelő, sávos, később váltakozó téglavörös, lilás és fehérsávos festett vakolatot. A padlót meszes terazzo, illetőleg a kezdetben egy, később 3 lépcsőfokkal megemelt szentélyt tégla burkolta. A templom DNy-i sarka előtt jelentékeny méretű, 50 m

2 alapterületű és magasságú különálló) harangtorony, „campanile" épült. A cinteremfal korábbi rendeltetésének megfelelően, de a szentély mögött kikanyarított szélesebb íveléssel az új városfal előtt körülkerítette a templomot. A sekrestye minden bizonnyal a szentély és a városfal által közrezártbeszögellésben állt. Az ossariumot a rotunda és cinteremfal találkozásánál a templomépítkezés megkezdésekor létesíthették, az alapozáskor megbolygatott sírokban talált csontok kegyeletes nyugvóhelyéül. A templom kereszttengelyébe emelt D-i emeletes építmény a saroktámpillér címerpajzsának dátuma szerint 1492-ben épült. A félig nyitott földszinti előcsarnokba széles gótikus keretezésű szabadnyílás vezetett be. A boltozatos helyiség oldalait ülőpadkák szegélyezték. A feltehetően karzat, ill. oratórium szerepét betöltő emeletre a templomból megközelíthető csigalépcső vitt fel. A nagy belmagasságú emeleti teremre gazdag faragású háló-