Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Ferenczy Károly: A sárospataki r.k. plébániatemplom műemléki feltárása és helyreállítása

kirajzolódott a csigalépcsőbe vezető gótikus keretezésű ajtó, a D-i előcsarnok kőkeretes külső szabadnyílása és többször változtatott szélességű, belső kapuja, az oratórium-emelet hatalmas kőkeretes nyílásíve (59., 61. kép), a szentély falába vágott 3 darab lőrés és a pillérekből kiágazó boltozatbordák lefaragott felülete. A felületek az első 5 pillérállásnál kétszer hornyolt gótikus bordáktól, míg az utolsó 2 állásnál reneszánsz profilozású függőfejezettől származnak. Úgy tűnt, hogy a pilléreket összekötő egyszer hornyolt gótikus hosszhevedereket az első 5 állásnál később ékelték a nyolcszögletű vájatolt pillérekbe, míg az utolsó kettőnél egyszerre épültek a pillérekkel. A D-i rizalitépítmény földszinti előcsarnokában és oratórium-emeletén felszínre kerültek a boltvállak és a vakívek. A földszinten csak néhány helyen sikerült pontosan kirajzolni a lefaragott köveken a boltváll és a vakív profilját, de az emeleten a hatalmas kőkeretes szabadnyíláshoz csatlakozó boltváll gazdag kiképzése, címerpajzsos indítása viszonylag jó állapotban megmaradt. Az erős falpilléreknél hornyolt élszedés került elő, mégpedig alul a lábazatnál sarokéiszedéssel induló rövid szakasszal, majd megszakítás után kb. derékmagasságban újból sarokélszedéssel induló végigmenő, a falpillér végén szervetlenül kiszaladó elrendezésben. A mindenütt gondosan faragott falpilléren a megszakítás helyén rendezetlen kő — tégla kiosztás bárdolatlan lefaragása, ill. utólagos téglaköpenyezése volt látható. Tüzetesebb megfigyelésnél kitűnt, hogy a látszólag rendezetlen hézagok valamikor a térbe behajló boltozatrendszerhez igazodtak, amelynek indításai, sőt az E-i várfalon az ív teljes lenyomata is megmaradt. E megoldás, kivéve az E-i oldalt, az összes falpillérnél jelentkezett (53. kép). A templombelső falkutatása során láthatóvá vált, hogy az E-i belső vastag várfalat többször magasították. Eredeti magassága a falpilléreken található lefaragások felső vonalával esett egybe, és e síkból emelkedtek ki a többi pillér felső részével megegyező É-i falpillérek. Az 167 l-es évszámmal és kerék vetőkkel ellátott D-i kapu kibontásával egyidejűleg sor került az átellenes oldalon levő kapu megkutatására is. Az É-i kapu kibontásakor szemlélhetővé vált az É-i fal teljes keresztmetszete. Félreérthetetlenül kitűnt, hogy legelőször csak a templomnak a többivel azonos szélességű (80 cm) fala állt, míg külső-belső vastagítására utólag került sor. A falvastagítás kívül két rétegű, vagyis két különböző időben épült, a belső viszont egyszerre készült. A belső falvastagítás és a ma látható erős falpillérek alatt az első öt állásban mindenütt sokszögű keskeny falpillérek rejtőznek. A falsaroknál és az 5. állás végén a falpillérek azonos kialakítású sarokpillérek. Érthetetlen módon az újabb falpillérek nem épültek pontosan a régi elé — legalábbis a D-i falnál hanem Ny-i irányban eltolva, és így az alattuk levő keskeny sokszögíí falpillérekből itt-ott több-kevesebb kilátszik. 55. kép. A templombelső feltárás közben 56. kép. A déli rizalit főhomlokzata feltárás előtt