Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Ferenczy Károly: A sárospataki r.k. plébániatemplom műemléki feltárása és helyreállítása

A SÁROSPATAKI R. K. PLÉBÁNIATEMPLOM MŰEMLÉKI FELTÁRÁSA ÉS HELYREÁLLÍTÁSA A sárospataki r. k. plébániatemplom műemlékhelyreállítási témája a 60-as évek elején vetődött fel. Sürgős helyreállítását közvetlenül az életveszélyesen megdőlt toronysisak indokolta, de az egyre növekvő idegenforgalom érdeklődő-fényképező százezrei előtt sem állhatott sokáig ütött-kopottan a hatalmas csarnoktemplom. Az utólagos elfalazások, az ideiglenes megoldások, a rendezetlen környezet szürkeségében a közvélemény, de még a szűkebb szakma sem tudhatta, érzékelhette, hogy az egykori református fellegvár, a „bodrogparti Athén" közepén álló katolikus templom a magyarországi középkori építészet fontos emléke. Sárospatak neve évszázadokon át elsősorban a „pataki diákot", a híres-neves református kollégiumot jelentette. A felszabadulás után a várban és környékén, a várfalakkal körülzárt műemléki rezervátum területén új kulturális súlypont bontakozott ki. Az 50-es években az újjászülető műemlékvédelem egyik legelső feladatként példamutatóan helyreállította a „Vörös" tornyot. A sárospataki várból, az újkori magyar történelem legismertebb főúri családjainak, személyeinek rezidenciájából előbb alkotóotthon, majd múzeum lett. Az 1780tól üresen álló, illetőleg alkalmilag felhasznált trinitárius kolostorból a műemléki restaurálás és a modern épületbővítés szállodát-éttermet alakított ki. Megkezdődött a városfalak helyreállítása, a környezet rendezése, a parkok rekonstrukciója. Ilyen adottságok, előzmények és körülmények között a sárospataki műemlékegyüttes kapujában álló templom helyreállítása időszerű feladatként jelentkezett. Az Országos Műemléki Felügyelőség az egyház tulajdonát képező műemlék helyreállítását 1963-tól munkatervébe állította és állami hitelkeretéből saját tervezésében és kivitelezésében a munkát elvégezte. A műemlékhelyreállítási program készítői számára eleve ismert volt, hogy a sárospataki r. k. templom nagyszerű épülete, telítve jelentős sze-