Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Gerő László: A budai középkori királyi palota és vár maradványainak helyreállítása

220. kép. Helyreállított déli belső udvar részlete (1967) vertikális hangsúlyát. Az itt látható dúslombú vörösgesztenyék nem tartoznak a rekonstrukcióhoz, ele szépségük, és hűs árnyékuk miatt meghagytuk őket eredeti helyükön, illetve annál nem kis fáradsággal lesüllyesztett — 3 méterrel mélyebb szinten (219. kép). A budai középkori kertrekonstrukeió, közvetlen elkészülte után, még nem mondható befejezettnek. A növények megerősödéséhez idő kell. A futórózsák még szinte palánták, s a fügefák is még felismerhetetlen kis csemeték. Nem utolsó sorban a díszkutak sem működnek, de mindezek a hiányosságok idővel el fognak tűnni. Megfelelő ápolás mellett az egyre jobban kifejlődő növények megadják majd a kert tervezett hatását, melyet méltó környezetül szántunk Zsigmond és Mátyás legendás szépségűnek leírt palotái reánk maradt részeinek, és kiegészítik azt a történeti képet, amit a falak között folyt életről alkottunk (220. kép). A budai Várhegyen nemcsak az egykori királyi palotát, de a polgárvárost övező régi várfalak állanak ma is, amikor másutt a legtöbb középkori várfalat - mint a város terjeszkedése aki dályait — már rég lebontották. Több, mint jelké] jelentőséget látunk abban, hogy Budán e fala megmaradtak. Nyilván annak köszönhető ez, hog elődeink a különös szépségű dunai panoráma tai tozékainak látták őket, és valamely látens módo az ország története hordozóinak is. Kivételeskéj pen ezért maradhattak meg napjainkig az 1251 ben először említett budai vár falai, ha legtöb szakaszukban nem is eredeti állapotukban, hanei sok-sok nemzedék szorgalmas tatarozása, és város védelmének fejlődésével együttjáró alak tások nyomaival. A középkori királyi vár másfél évszázados me£ szállása, és az 1080. évi ostrom következtébe rommá lett palota maradványait bárok-kori é későbbi átalakítások takarták, épületrészek, melye ket eléjük építettek, föld- és törmelékrétegel melyeket rájuk hordtak. Csak a második világháború újabb, nagyméret pusztítása után megindított, kereken húsz éve igénylő helyreállítással közelíthettük meg e jelen tős épületcsoportnak, illetve legrégibb, középkoi részének, ismét méltó megjelenést adni, ami Fővárosi Történeti Múzeum ide került gyűjtenie nyeivel szerencsésen egészíti ki ma a középkot vár és palota múemlékmaradványait az ásatá rendkívül jelentős leletanyagának ingó műemlé keivel.

72 Ennyiben foglalhattuk össze röviden a helyre állítás történetét, melynek célja a középkori király palota és vár maradványainak közérthető bemuta tása volt. Az emlékek egykori látványának vissza adásához, vagy a látványra utaláshoz, vagyis egy szóval a helyreállításhoz szükséges adatok gyűjtési és mérlegelése során igyekeztünk megtalálni miné több adatot, legyenek azok régi térképek, metsze tek, leírások, említések, analógiák.

73 A gyűjtött adatok és a valóságos maradványol építészettörténeti, városképi, történeti és észté tikai lehetőségeinek egybevetése adta az egés: együttes-maradvány bemutatása tervének indíté kát, és megvalósításának lehetőségeit, melynél célja volt a költőktől, tudósoktól egyformán mél tátott középkori magyar királyi székhely marad ványainak konzerválása és bemutatása, körülötte méltó atmoszféra megteremtése (221. kép). A középkori királyi palota és vár helyreállítása val célunk volt a legendás hírű együttesből lega lább azt a keveset, ami megmaradt, méltó keret ben bemutatni. E maradványok földtakaró alatt több évszázados álmukból felébredve ma a magvai múlt egy részéhez adnak hiteles adalékot, egyber műemlékvédelmünk törvényeit is szolgaijaik, melyek számunkra előírják, hogy azokat bemutassuk és népünk számára hozzáférhetővé tegyük. Gerő László