Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Gergelyffy András: Palota és Castrum Palota

JEGYZETEK 1 A régészeti feltárásokat Éri István, Kozák Károly és (J. Sándor Mária, majd 1968-ban Dax Margit végezte. L. az ásatási dokumentációkat a Veszprémi Bakonyi Múzeumnál. A falkutatásban szerző munkatársa volt 1967-ben Bodor Imre. Szerző az említett munkatársain kívül nagyon sokat köszön dr. Entz Gézának, Koppány Tibornak és mindenekelőtt Várnai Dezsőnek, aki a vál­téi jes felmérésén kívül a kutatásban is 1967 őszétől közre­működött, s jelen tanulmányt kísérő rekonstrukciókat is készítette és rajzolta. - A kápolnaszárnynak és a nyugati szárny földszintjének régészeti feltárására vonatkozóan lásd G. Sándor Máriá­nak az 1. jegyzetben említett ásatási dokumentációját, 3 Az északi szárny területén előzetesen Eri István, maj.l 1968-ban Dax Margit ásatott. Dokumentációikat 1. az 1. jegyzetben megjelölt helyen. I „Castrum Palota Nicolai Vayvode in comitatu Albensi" Kovachich Suppl. ad vest. com. II. 17. 5 Giulio Turco felvételi rajzát lásd a bécsi Kriegsarchiv­ban „1572. Mai. No. 77.033. G. I. h. 738 — 001" sz. a. „Palotta C" jelzéssel. 6 Faller Jenő: Hol feküdt Bátorkő vára? Veszprém, 1936. 16 L. 7 Veszprém megye 1 : 200 000 arányú térképe. Bp. 1967 -438/111. — Fejér megye 1 : 200 000 arányú tér­képe. Bp. 1967 —438/III. — IIa Bálint—Kovácsién József : Veszprém megve helytörténeti Lexikona, Akadémiai Kiadó, Bp. 1964. 390. 1. 8 Csánki III. 247. vö. Ha—Kovacsics : i. m. 332. 1. 9 Szentpétery, Emericus edendo operi praefuit: Scrip­tores Herum Hungaricarum. Bp. MCMXXXVII. vol. I. 97 — 98. 97 1 ". 10 A törzsek elhelyezkedési térképét lásd Hóman — Szekfű: Magyar történet I. köt. Bp. 1935. 144. és 145. lap között, II Hazai Okmánytár I. köt. Győr, 1865. 40. oki., 51 — 52. 1., valamint Hazai Okmánytár I. köt. Győr, 1865. 4L oki. 52 — 54. 1., vö. KoppányTibor : Középkori templo­mok és egyházas helyek Veszprém megyében. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6/1967. 117—150. 145. 12 A Bakony turistatérképe. Bp. 1958. 13 Ha—Kovacsics: i. m. 166. 1. 14 A Bakony turistatérképe. Bp. 1958. 15 Ha—Kovacsics: i. m. 364. 1. 18 Itt jegyezzük meg, hogy jelen tanulmányunk prob­lematikájának részletesebb feldolgozását a Veszprém me­gyei Múzeumok Közleményeiben indítottuk meg. A vár­palotai vár építési korszakai címmel. Az első közlemény az 1967. évi 6. kötet 259—978. lapjain jelent meg 37 képpel. 17 L. Vk. m. ft, Kálóz 9, vö. Kumorowitz: Veszprémi Regeszták. 172. 18 Ha—Kovacsics: i. m. 140. és 338. 1. 19 A Bakony turistatérképe. Bp. 1958. 20 Vk. m. lt. Kálóz 9. vö. Kumorowitz: Veszprémi Regeszták. 426. 21 Képe közölve Szij Rezső: Várpalota 1960. 7. kép­tábla. A Gutkeled-nemzetségnek ez a címere látható pecsét formájában Guthi Országh Mihály 1475. X. 29-én Léván kiadott oklevelének hátára nyomva. L. Dl. 59622. (Forgách). Ezt az adatot dr. Entz Gézának köszönöm. 22 Orsz. lt. kincst. oszt. N.R.A. 1711. 7. dipl. lt, 3384. Vö. Anjou-kori Okmt. IV. 99. 23 Kont Miklós nádor oklevele. Pannonh. főapáts. házi It. LV. W. 24 Vk. m. lt. Kálózd. 9. Vö.: Kumorowitz: Veszprémi Regeszták. 786. 25 Dl. 7928. (F). Vö.: Zsigmond-kori okit. I. 3290. 26 1397-re vonatkozóan 1.: Tört, Tár. 1901. 100. Visitatio Capituli E. M. Strigoniensis Ao. 1397. „Item in Palotha et Zamard habent décimas frugum et agnellorum." Uo. 106.: „Rectoratus altaris sancti Petri habet unam vineam fiitam in territorio de Palotha." Uo. 240: „Rectoratus altaris Sancti Nicolai habet vineam in territorio de Palotha." Vö.: Faller Jenő 6. jegyz. i. m. 8. 1. 7. jegyz. — 1409-cel kapcsolatban: „Blasius Kezy eastellanus castri Bathorkw, alias curialis in Palatha ..." 1. Magv. orsz. lvt,: DL 9514. sz. 27 Körmendi lt. Alm. V. lad. 5. n. 49. Vö.: Csánki III. 208. 28 Pannonh. főapáts. házi lt. LVII. Xx. és X LVI. Oo. 29 Pannonh. főapáts. házi lt. XV. Ee. Vö.: Pannon­halmi Rendtörténet VIII. 510 — 511. 30 Dl. 13683. 31 Körmendi lt. Himfyana, n. 457. 32 L. 4. jegyzet. 33 Körmendi lt. Himfyana, n. 461., ill. 462. és Alm. I. lad. 1. n. 5 és 6. 34 Körmendi lt. Alm. I. lad. L. n. 8. 35 Körmendi lt, Alm. I. lad. L n. 9. 38 Dl. 19007. 37 Dl. 17994. 38 Itt jegyezzük meg, hogy vannak a palotai várnak öttornyos ábrázolásai is a XVII. századból. Ezeken az ötödik, kerek torony középütt helyezkedik el. L. Szij Rezső: Várpalota látképei 1600 — 1908. Bp. 1963. 43 — 50. 39 Faller Jenő: Várpalota története az Újlakiak és Podmaniczkyek idejében. Veszprém, 1936. 60 L. 29. s köv. 11. 40 Uo. 31. s köv. 11. 41 Az Angellini-rajzot l. Wien, NB: cod. 8609. (An­gellini). A Turco-rajzra vonatkozóan 1. az 5. jegyzetet. 42 L. Csász. és Kir. udvari és állami Lvtár. Verzaichnus alles der römich k. majest. kriegsvolks so an allem Granzen in Hungarn gehalten. Vö.: Faller 39. sz. jegyzet alatt idézett mű, 40 — 41. 1„ 91. jegyz. 43 Berlini és drezdai gyűjtemények török lt-i anyaga. Eb. 387. megj. Levéltári közlemények 1929. 81. old. 44 O. L. Eszterházv cs. lt. 251. es. Fase. K. No. 209. P.: 21. /Joanelli./ 45 O. L. Zichy cs. zsélyi lt-a, fasc. 234. no. 2. p. 94. /Jankovich M./ 48 Uo.: fasc. 234. no. 2. p. 81. 47 Uo.: fasc. 234. no. 2. p. 92. 48 Uo.: fasc. 234. no. 2. p. 69. 49 Uo.: fasc. 234. no. 2. p. 65. Adam Klotz, aki Jodocus Schmidt-tel együtt a fehérvári kőfaragó és kőműves céh alapítója, ugyanitt városi szenátori tisztséget visel. Ifj. Jacobus Mayr, kinek apja ugyancsak kőművesmester volt Győrött, 1706-ban feltételezhetően a székesfehérvári Szt. István templomon dolgozott. L.: Schoen Arnold: Székesfehérvár 18. századbeli építőmesterei. Székesfehér­vári Szemle 1—1931. 10 — 12. sz. 4. 1. 50 Uo.: fasc. 234. no. 2. p. 85. 31 Uo.: fasc. 234. no. 2. p. 97. 32 Uo.: fasc. 234. no. 2. p. 70. 53 Uo.: fasc. 234. no. 2. p. 4L 54 Uo.: fasc. 234. no. 2. p. 93. 55 Uo.: fasc. 234. no. 2. p. 66. 56 Uo.: fasc. 234. no. 2. p. 78. 57 Uo.: fasc. 234. no. 2. p. 67. 58 Uo.: fasc. 234. no. 2. p. 68. 59 Uo.: fasc. 234. no. 3. p. 53. 80 Uo.: fasc. 234. no. 2. p. 123. 61 Uo.: fasc. 234. no. 3. p. 91. 62 Uo.: fasc. 234. no. 3. 63 Uo.: fasc. 234. no. 3. p. 19. 64 Uo.: fasc. 234. no. 3. p. 19. 85 Uo.: fasc. 234. no. 3. p. 48. 66 Uo.: fasc. 234. no. 3. p. 86. 67 Uo.: fasc. 234. no. 3. p. 49. 88 Uo.: fasc. 234. no. 5. p. 15. 69 Rómer hagvaték, XLVI. csomag, 21. és 57. sz. irat. /Szabó E./ 70 Schoen Arnold: Székesfehérvár 18. századbeli építő­mesterei. Székesfehérvári Szemle 1—1931. 10 — 12. sz. 4. 1. Paul Hatzinger (Hätzinger) 1686 körül Linzben szü­letett s 1713-tól haláláig, 1756-ig, székesfehérvári polgár. Legtöbbet itt dolgozott (Szent Sebestyén-kápolna, feren­ces templom szentélye, Szent István-templom tornya, városi kórház), fehérvári munkáit azonban kiegészítik a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom