Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Gergelyffy András: Palota és Castrum Palota

műves a két felépült torony, tehát értelemszerűen a két déli közötti kőburkolat elkészítéséért nyolc forint 25 dénárt kap.

66 November 30-án Martin Prosch kőfaragó a palotai kastélyban végzett kőfaragómunkáért hatvan forintot vesz fel.

67 A számadásokban szereplő mesterek és munkák itt lepergetett sorozata átfogó nagy munkálatokra mutat. Ez a körülmény, de a helyenként fölbukkanó helymegjelölések is (az új kápolna helyén, a két felépült torony között) egyértelműen mutatják, hogy itt a töredékes állapota ellenére még ma is impozáns udvari homlokzatot és lépcsőházat magába foglaló kétemeletes déli szárnyról és az azóta két szintre osztott és gyökeresen átalakított keleti, azaz kápolnaszárnyról van szé). S noha a kuruc — labanc háború, a Rákóczi-szabadságharc idején egy-két ostromot még ki kell állnia várunknak, az 1699 és 1702 közötti építkezések már egy teljesen éij koncepció jegyében folynak: az előbb felsorolt fehérvári, palotai és pozsonyi mesterek nem várat építenek többé, hanem valami újat, ami műfajában közelebb áll a Kontók palotájához, mint Újlaki Miklós két és fél évszázadon keresztül oly sok ostromot megért és oly sok gazdát cserélt várához: urasági kastélyt, nemes veretű, mértéktartóan komoly és ünnepélyes korabarokk udvari palotahomlokzattal, méltóságteljes belső teret alkotó széles lépcsőzetű, mesterien kialakított kétkarú lépcsőházzal, a rendkívül széles, vastagfalú és nagytömegű szárnyat lefedő impozáns tetőszékkel és a tetőgerinc tetemes magassága miatt újabb emelettel és tetővel ellátott két déli toronnyal (144- 147. képek). Az 1699 1702-es évek építkezései semmivel sem kevésbé elhatároló jelentőségűek várunk építéstörténetében, mint az Újlaki Miklós által 1439 és 1445-ben folytatott építkezések. A Zichy-palota építészeti tömegképzése éppúgy két és fél évszázadra megszabta várunk képének alapvető jellegét, mint annakidején a négyszöges alaprajzra épült belsőtornyos vár. Ami építkezés 1702 óta várunkon folyt, az már nem érte el volumenben a Zichy-palotaszárny építését, s nem változtatott annak alapvető koncepcióján. 1 702 óta csak kisebb-nagyobb javítgatások, átalakítások, toldozgatások, kozmetikázások folynak a váron, így 1709-ben fedési munkálatok szándékáról,

68 1 727ben Baltazár Bachman budai harangöntő mester által a kastélykápolna részére öntött, a feszület alatt álló Máriát és Jánost ábrázoló nagyobb és 1747-ben Joseph Eisenberger győri harangöntőtől származó kisebb harangról,

69 1734 35-ben Paul Hatzinger fehérvári kőművesmester felújítási munkálatairól,

70 1748 május 10-én Franz Fürst fehérvári kőművesmesternek kapusszoba kialakítása céljából végzett huszonhat napi és hat forinttal díjazott munkájáról,

71 október 13-án Johann Peter Kirchenhuber fehérvári ácsmesternek a vártemplom padlásával kapcsolatos, ugyancsak hat forinttal dotált munkájáról,

72 1749-ben Leopold Keysser fehérvári mesternek egy várbeli toronygomb javítását magába foglaló tíz forintnyi munkájáról,

73 14fi. kép. A déli szárny udvari homlokzata a két világháború között július 28-án Johann Peter Kirchenhuber fehérvári ácsmesternek az egyik torony tetőzetének helyreállítására vonatkozó szerződéséről,

71 szeptember 14-én ugyanerre a célra zsindely és léeszögek vásárlásáról értesülünk, s megtudjuk azt is, hogy a vár tornyának sisakját az év folyamán támadt szélvész döntötte le.

75 Október 5-én mái' stukkómunkák elszámolása van napirenden, ezt Franz Fürst végzi kilencvenkét forint hetvenkét és fél dénár értékben.

78 A következő évben, 1750 július 147. kép. A főlépcsőház