Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)
Tanulmányok - Gergelyffy András: Palota és Castrum Palota
140. kép. A vár Angellini-féle helyszínrajza és a várostrom és várvédelem technikájának fejlődése folytán oldalozó védőtüzelésre is alkalmas formában továbbfejlesztve, de még mindig az Újlaki Miklós által épített maggal, eredeti funkciójának megfelelően hadászati célokat szolgál. Ez a helyzet még a XVII. század folyamán is, amikor részben a török, részben a nemzeti függetlenségi mozgalmak által kialakult helyzet lényegében a szatmári békéig fenntartja várainkat eredeti funk141. kép. A vár Giulio Tureo-féle helyszínrajza ciójukban attól függetlenül, hogy éppen ki az ostromló és az ostromlott fél. A váron a XVII. század folyamán jórészt csak a hibák kijavítására szorítkozó tatarozási munkák folynak. így a török hódoltsági korszakbé)l is vannak okleveles adataink a vár állagjavítási munkálataira, például 1664-ben, amikor a vár romos állapotáról szóló jelentés alapján Buda környékéről küldetnek meszet, és ácsmunkát is végeztetnek, mindkettőt a kincstár költségére. Külön utasítást adnak ki a kifogástalan minőségű és gyors munkavégzésre 43 . III. Ferdinánd 1650-ben Zichy Istvánnak adja Palotát 44 , s az első Zichy, Péter már 1614 óta szerepel itt mint várkapitány, a család azonban várunk történetében csak a török hódoltság megszűnte, 1687 után jut döntő szerephez. A századfordulón egyre-másra találkozunk a Zichy-család uradalmi számadásai között elszámolásokkal, melyek átfogó, nagy építési munkálatokról tesznek tanúságot. így mindenekelőtt 1699-től 1700 májusának végéig Lakatos János téglaformák vasalását végzi, ajtósarkokat, zárakat készít kilenc forint ötvenkét dénár értékben 45 .17 00 január 7-én Michael Übelaikher fehérvári vaskereskedő a Zichy István várpalotai építkezéseihez szállított, mindenekelőtt vasszögeket magában foglaló áruküldeményért harminchárom forintos számlát nyújt be. 46 Ugyanez év augusztus 31-én Georg Haller fehérvári ácsmester a vár tetőzetén végzett ácsmunkát kettőszázhúsz napszámmal és százkilenc forint huszonhárom dénár munkabérrel számolja el 47 . Ugyanekkor Ruberth Zelhauser ,,ácspallér" elismervényt ad nyolcvannégy forint tizenöt dénárról, mely összeget június 22 és augusztus 22 között gr. Zichy Istvánnal kötött szerződése keretében a palotai kastélyon végzett ácsmunka fejében fölvett 48 . Szeptember 30- án két fehérvári kőművesmester, Adam Klotz és Jacob Mayr a palotai kastély építéséhez szükséges négyszáz mérő mész égetéséért fölvett hatvan forintról adnak elismervényt 49 . 17 0 0 október 25-én Bardallame Widwerg pozsonyi kőművesmester kilenc forint ötven dénárért Veszprémben stukatúrszöget és drótot vásárol 50 . Október 30-án Michael Thann fehérvári kötélverő mester nyolcvan ölnyi kötél vételára fejében huszonnyolc forint ötven dénárt vesz föl 51 . Georg Schőpferth palotai téglavetőmester százhúszezer falazótégla, ezerháromszáznegyven padlóburkoló tégla és kilencezer tetőcserép készítéséért kettőszázharminckét forint hetvenöt denáros számlát nyújt be 52 . December 31- én az év folyamán eladott sertésekről benyújtott elszámolásban szerepelnek mint vevők az építkezésben részt vevő mesterek is, így a fehérvári kőművesek és a palotai téglavető mellett egy palotai kőfaragó, egy kőművespallér és egy stukkátor is 53 . A következő évben, 1701 március 24-én Andreas Kogler kőfaragópallér szerepel a számadásokban harminchat forinttal 54 . Április 4-én Franz Portenhauser kőművespallér vesz föl a „palotai kastélyon" végzett kőművesmunkáért ötszáztizenhárom forint hatvan dénárt 55 . Április 30-án Hans
