Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Valter Ilona: A Becsehely-polai r.k. templom

A BECSEHELYPOL AI R.K. TEMPLOM Nagykanizsától nyugatra, Letenye mellett, a zalai dombvidéken fekszik Becsehely. E helységhez tartozik a hajdan önálló Pola község, melynek kis, román kori eredetű temploma a falu közepén fenyőfáktól körülvéve emelkedik. Okleveles adatok a községet 1273-ban említik először, Váró szomszédságában. Ekkor Péter comes birtoka volt.

1 A XIV. század elején hallunk ismét Pola helységről. Ekkor Henrik fia Hedrik és rokona, Lenche Péter fia Mihály bírtak itt részeket, melyeket 1325-ben Lenche elcserélt Lendvai Miklós mesterrel, Hedrik pedig itteni részét 25 márkáért eladta neki.

2 De Lenche Mihály azért birtokos maradt továbbra is itt, mert ugyanebben az évben Károly Róbert utasította a zalavári konventet, hogy Sándor fia László királyi ember menjen Pulah birtokra (,,ad faciem possessionis Pulah vocate"), és Chaba itteni részét járja meg és adja vissza Lenche Péter fia Mihálynak.

3 Ez a polai rész lehetett az, amelyet Mihály később elcserélt Lendvai Miklóssal tolmácsi rész jószágért. Ezt azonban elfoglalta Polai Miklós és Imre, de 1348ban visszaadatta a király. Ugyancsak 1348-ban Polai (Polyani) István Lendvai Miklós prókátora volt.

4 1352-ben Tolmach határjárásában az egyik határjel Polyan possessio mellett van.

5 Lenche Mihály halála után polai részbirtoka miatt Polai Iwan fia Imre, Miklós fia János és Jakab deák pereskedtek. 1355-ben Drugeth Miklós országbíró úgy döntött, hogy meg kell felezni a vitatott részbirtokot: a keleti részt Jakab deák özvegye és fiai kapták, 13 szőlőskerttel, nagy jmmével és egy udvarhellyel, a nyugati részt pedig Iwan fiai kapták.

6 Később azonban e birtok egy része idegen kézre került, és Zsigmond 1409-ben Polai Miklós fiait : Lászlót és Domokost beiktatta idegen kézen levő itteni részűkbe.

7

A XV—XVI. században többször szerepel az oklevelekben a Polai-család. 1446-ban királyi ember volt Polai Domokos fia István és Mihály fia Domokos. 1480-ban a Vas megyei Pólyán i Tamás özvegye a hitbéréről végrendelkezvén, az ura birtokai közt említ j)olai részjószágot is. 1496ban Polyani Tamás fiait, Ozsvátot és Györgyöt itt szólítja fel a várnagy adósságuk megfizetésére. Amikor Tamás fia Ozsvát, s ennek fiai: .Ferenc és György új adományt kaptak vasi és soproni birtokaikra, ezek között szerepelt polai részük is. 1510-ben Polyani György leánya, Kata követelte Polyani üzsváttól az atyja birtokaiból, így a polai birtokból is, az őt illető részt. 1513-ban Polai Bán dános leányait, Ilonát, és Dorottyát, aki Pataki Péter deák felesége volt, teljes jog címén beiktatták polai részeikbe. Az 1513-i adólajstrom Péter deáknak egy portáját említi. Ez az előbb említett Pataki Péter deáké lehetett.

8 A polai temjdomot az 1332—33-as pápai tizedjegyzék említi először: ,,Item omnium sanctorum dePulach."

9 Papja, Mihály, 1333-ban 40 kis dénárt, 1334-ben hasonlóképpen 40 kis dénárt fizetett pápai tized fejében.

10 Amíg a község közigazgatásilag Zala megyéhez tartozott, addig a pápai tizedjegyzék tanúsága szerint a polai plébánia a zágrábi püspökség bekcsényi főesperességéhez tartozott. E püspökséget a Dráva-Száva közének és Szlavóniának megszerzése után Szent László király alapította 1089 — 1090 táján.

11 Az első gyepűvonal a Mura torkolatától északnyugati irányban haladt és a Kerka vize fölött érte el a későbbi Vas megyét. Ezeket a gyepűvonalon túl fekvő területeket — a Kerka—Mura közt és a Muraközt bevonták a királyi vármegyei szervezetbe. Egyházigazgatási lag mindjárt a zágrábi püspökség megalapításakor ahhoz csatolták. E területet a Mura két részre osztja, s így két igazgatási kerületre osztották: a muraközi és a bekcsényi főesperességre, melyeket azonban már a XIII. század hetvenes évei előtt egyesítettek. A főesperesség névadója, Bekcsény (a mai Becsehely), Polától 2 — 3 km-re fekvő plébánia volt. Bekcsény neve török eredetű, a magyar ör helynévnek felel meg.

12 Mint már említettük, a gyepűvonal a Murától erre vonult északnyugat felé, s így ezt a helyet régi határőrtelepnek tekinthetjük. A bekcsényi főesperesség déli határa a Dráva, nyugati határa a megyehatár volt. Északkeleti határait is megrajzolhatjuk a forrásanyag alapján. Ez nagyjából egybeesett az első gyepűvonallal. Kiindult a Murától Tótszerdahelynél, északra haladt Szentmárton és Bekcsénhely mellett, Tolmács után keletre hajolt, innen északnyugati irányban Magyarod, Gutorfölde, Hernyék mellett, vonult a Kerka mentén az országhatárig.

13 A gyepűvonalban levő, és nyilvánvalóan szintén határőr falu Pola Mindenszentek tiszteletére szentelt templomáról nem sok okleveles adatunk