Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Mendele Ferenc: Hollókő műemléki védelme

Régen a kerítést is, a kapukat is sövényből fonták („csapongatónak" nevezték). A hasított, majd fűrészelt léckerítés újabb. 15 Az „újabb" alatt itt csak a házhelyfoglalás sorrendjét kívántuk jelölni, ugyanis a mai — közel egyidőben épült — házak közül jelenleg inkább a hátsé) sorban állók az archaikusabbak, mert az utóbbi évek átépítései elsődlegesen az utca-menti házakat érintették. 16 A helyszíni kutatások során kereken 60 lakóház építészeti vizsgálatát végeztük el. A vázlatosan felmért házak közül 12 épület — tehát 24 házszámozott lakás — tartozik a csoportos telkeknek ehhez a típusához. E típus lakóházai pontosan fele-fele arányban két-, illetve háromosztatúak. (A vizsgált épületeken kívül ehhez a típushoz tartozik a faluban még a Kossuth u. 52— 54.; ill. az 56 — 58. számú ház is.) 17 Ehhez a csoportos telektípushoz tartozik az egymásra merőleges hossztengelyű Kossuth u. 53. és 55., valamint a Kossuth u. 93. és 95. számú lakóház is, amit a telkek aránya tett szükségessé. Itt említjük meg azt, hogy a soros beépítésű utcaképet összesen négv, az úttal párhuzamosan elhelyezett lakóház tette változatossá (Kossuth u. 57., 84., 95. és 96. sz.) és két ház épült „L" alaprajzzal (Kossuth u. 60. és Petőfi u. 20.). 18 „A régi palócház fagerendából (boronafállal, rovással, zsilipeléssel, rekesztett falazattal) épült, a falazatot tapasztották . . . Az erdőirtás következtében . . . jelenleg a kő-, a vályog- és a téglaépítkezés az általános. A régi palóc háztípusra jellemző belülről fülő lapos, négyszögletes kürtös kemence . . . már csak nvomaiban figyelhető meg ... A lakóház tetejének nagy füstlyukas vízvetője, lépcsőzetes zsúpolása, az egész északmagyar . . . háztípusra jellemző. Ezt a formát az újabb szerkezetű lakóházak (zsindellyel és cseréppel fedett tetőzetek) is maradéktalanul átvették." Vargha L.: i. m. 221. old. 19 Vargha L.: i. m. 221. old. 20 A vizsgált 60 lakóházból 35 szoba-konyha-szobakamra-istálló alaprajzú; nyolc szoba-konyha-szoba alaprajzú; hat-hat szoba-konyha-kamra-kamra-konyha-szoba, illetve szoba-konyha-konyha-szoba alaprajzú (ezek az egyvégtében épült csoportos udvarok házai; lásd 16. jegyzetet), öt épület pedig szoba-konyhás. 21 A vindóvni a konyha teljes szélességét elfoglaló, átlag 80 —100 cm mélységű szabad füst-tér. Ilven található még a Kossuth u. 70. sz. lakóházban és a Kossuth u. 82. sz. alatti Falumúzeumban. A lapos, négvszögletes kemence eredetileg az elsőházban (szobában) állt és a széles, zárt kürtös, kéményes, tűzhellyel egyberakott újabb típusú kemence került csak ki a pitvarba. A nyári konyhák megjelenésével ez a tüzelőberendezés a pitvarból is kikerült és helyenként a nyári konyhákban él tovább. 22 A hollókői oromfalak díszítését Herceg Károly helyi mester készítette. 23 A védett terület kijelölését és az ezzel kapcsolatos helvszíni vizsgálatokat Mendele Ferenc és N. Waigand Mária (OMF) végezte. 24 Hollókő védelmével kapcsolatos tervekről — és részben az eredményekről — Dümmerling Ödön „A hollókői népi rezervátum." (Műemlékvédelem. 1967. XI. évf. 1. sz. 31 —32. old.),Mendele Ferenc: „Hollókő műemléki jelentőségűterületének védelme" (Magyar Építőművészet. 1968. 1. sz. 50 — 53. old. és Műemlékvédelem. 1969. XIII. évf. 4. sz. 201-211. old.) 25 A Kossuth u. 82. sz. házban kialakított Falumúzeum helyreállítási tervét Gazda Anikó (VÁTERV) 1962-ben készítette. A balassagyarmati Palóc Múzeum által berendezett épület néprajzi anyagát Flórián Mária gvűjtötte össze. 26 A Kossuth u. 68. sz. ház terveit N. Waigand Mária (OMF), a Petőfi u. 8-ét Mendele Ferenc készítette. A kivitelezéseket — Miks Lajos és Szarka Imre főépítésvezető, Kovács András építésvezető irányításával — az OMF Egri Építésvezetősége végezte. 27 Az ország legnaíívobb falusi védett műemléki területére a javaslatot Mendele Ferenc (munkatársa Komjáthy Attila, OMF) készítette. A terv végrehajtását — Dümmerling (Ödön (OMF) messzemenő segítségén túlmenően — a Megyei, a Járási, és a Községi Tanács vezetőinek, az Idegenforgalmi Hivatal és a Műemléki Albizottság sokoldalú támogatásának és a hivatali kötelességet is néha áthágó lelkesedésüknek köszönhetjük. 28 Az orvosi rendelő (Petőfi u. 32.) kiviteli tervét H. Nándori Klára (OMF), a postáét Komjáthy Attila (OMF) készítette. DER DENKMALSCHUTZ VON HOLLÓKŐ Die Siedlungsgeschichte von Hollókő hängt mit der Ende des 13. bis Anfang des 14. Jh. hier errichteten Steinburg eng zusammen. Dieses Gebiet des Komitats Nógrád war eines der Hauptsitze des Geschlechts der Kacsics, die vermutlich auch die Erbauer der Burg waren. Im 16. Jh. hing das Schicksal der Festung von dem der umgebenden Bingen ab. Sie fiel in der Regel kamnflos bald in die Hände der Türken, bald in die der königlichen Truppen, und bot daher auch den benachbarten Dörfern keinen Schutz. Hiermit läßt sich erklären, daß ein Teil der unter die Oberhoheit der Burg gehörenden Dörfer im Mittelalter zerstört wurde, und die erhaltengebliebenen in ihrer Entwicklung stagnierten. Aiif den mittelalterlichen Ursnrung des Dorfes Hollókő deutet auch die aus dem 15. Jh. datierbare, stark umgebaute römisch-katholische Kirche. Dennoch wurden noch 1715 in der Gemeinde nur drei Haushalte verzeichnet. Im Jahre 1720 wird das Dorf bereits als Sitz von Kleinadligen registriert. Nach einer Karte aus 1782 ist es eine Einstraßen-Siedlung, deren erste Entwicklungsphase mit der Mitte des 19. Jh. endet. Die bei der Vermessung im Jahre 1855 eingetragenen Siedlungsffrenzen blieben bis zum großen Dorfbrand im Jahre 1909 im wesentlichen unverändert. Die Ausbreitimg des Dorfes nach Osten begann zwischen den beiden Weltkriegen und war besonders im letzten Jahrzehnt intensiv. Der Zuteilung von neuen Baugründen ist es auch zu verdanken, daß ein Teil des alten Dorfes (Ófalu), abgesehen von geringfügigen und noch korrigierbaren Umbauten, sozusagen unverändert bestehen blieb. Vor allem ist es die für Palóc-Siedlungen kennzeichnende Dorfstruktur, aber auch innerhalb derselben in erster Linie die abwechslungsreiche Form der Gruppengrundstücke, die Spuren der alten »Scheunengärten«, ferner die Bebauung der Grundstücke, was dem Dorf seinen Wert verleiht, doch ebenso bedeutend ist das aus den alten, mit ihren Walmdächern und Rauchluken auf die nordungarischen Haustvnen hinweisenden Häusern zusammengesetzte, einheitliche Straßenbild. In Ungarn stellt Hollókő den ersten Versuch des umfassenden Denkmalschutzes von Dorfsiedlungen dar, und hier war auch das größte hierzu geeignete Gebiet vorhanden. Diesbezügliche Versuche wurden seit 1961 unternommen, und unter Mitwirkung der zuständigen Organe und Institute wurde 1968 ein ausführlicher Studienplan fertiggestellt. Auf Grund dieses Planes wurden bereits drei Wohnhäuser instandgesetzt, und auch die Wiederherstellung anderer Denkmäler der Volksarchitektur in Hollókő wurde in Angriff genommen.