Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Gergelyffy András: Palota és Castrum Palota

I 1 9. kép. Várpalota és környéke. Jozefinista térkép s ez a tény is arra vall, hogy nem lakott területről, hanem kifejezetten erdőbirtokról van szó. Noha az erdő kiterjedése a XIII. század óta csökkent, a szóban forgó területet ma is a keleti Bakony erdőségei borítják. S az észak-déli tengelyhossz ismerete arra is jó, hogy annak alapján az erdőbirtok nagyságrendjére is következtethessünk, s bátran föltételezhessük, hogy a középkori községeknek az a láncolata, amely a Csősz-Szénhely távolságot mind keleten, mindpedig nyugaton egy-egy képzeletbeli félkör mentén íveli át, egyben Várad-erdőnk határát is jelzi.

16 A Várad-erdő az említett osztozkodás után két részre válik ugyan, a köztudatban azonban még a következő évszázadban is közös névvel illetett egyetlen, vagy, ha úgy tetszik, két félbirtok. így 1326-ban tudjuk meg, hogy az egyik félbirtokot a Szalókok időközben eladták a szomszédos Fejér megyében ősbirtokos Csák-nemzetség tagjainak.

17 Ennek az oklevélnek a tárgya már nem ez, hanem a következő lépés: ekkor már a Csákok adják Károly Róbertnek egyéb örökölt és vásárolt egészes részbirtokaikkal, falvaikkal, földjeikkel és váraikkal együtt a mi területünket is, cserében Dumbo és Nyék királyi várakért. A csereügylet idején Csák nembeli István fiai, Péter és István a birtokosok, az oklevélben szereplő vásárolt birtokok tehát, melyeket az az örökölt javaktól elkülönítve sorol föl, valószínűleg az ő szerzeményeik. Fzek között szerepel a minket érdeklő „Tikolfölcle birtok fele, mégpedig az, amelyiken Bátorkő vára áll". Itt lép be történetünkbe Bátorkő vára, amely Csókakő, Várgesztes és Csesznek várával együtt ugyancsak ekkor kerül a Csákoktól királyi kézbe. Bátorkő vára ettől fogva gyakran szerepel írott forrásainkban, mégpedig a török hódoltság koráig ezen a néven, azóta pedig, minthogy a XVI. század elején lakatlanná vált vár neve az idők folyamán feledésbe merült, a tovább élő és nagyobb jelentőségre jutott Palota nevén, amelynek határához tartozik ma is, s amelynek várától az elhagyottságra utaló „Puszta" jelző különbözteti meg.

18 Pusztapalota várának öregtornyából három emelet ma is áll, a környező falak romjaival, mégpedig az 1271-ben említett Vár-völgy középső szakaszán, ott, ahol egy merész sziklaorom a völgy vízfolyását majdnem teljes kör leírására készteti, s az így összeszűkülő völgyben a Bakonynak ezen a részén a mi Várad-erdőnkön keresztülvezető út lezárására a legjobb lehetőség nyílt (120. és 121. kép). S noha a jelenleg látható maradványok későbbiek, ásatás pedig ezen a területen nem folyt, a várat rejtő völgynek XIII. századi „Várad völgy" el-