Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Császár László: A kési gótikus hajlított bordás boltozattechnika és magyarországi hatása

39. kép. Pozsony. A Dóm alaprajza Ezeknél jelentkeznek az ismert kétágú íves villák. Megjegyzendő, hogy az egyik keresztboltozat középpontjában a zárókőnél nagyméretű köríves nyílás található. Ez a vízszintes síkban elhelyezkedő körborda nem mutat fel érdekességeket, tanulmányunk szempontjából jelentősége nincsen (42. kép). A térgörbe-bordás boltozatok fejlettebb típusaihoz érkeztünk el a siklósi várkápolna, az andocsi volt ferences templom és a soproni Szt. Jánostemplom esetében. Közös jellemvonásuk a XV. sz. végén szabványosnak mondható hálóboltozat felhasználása oly módon, hogy a boltgerincen kialakuló négyszöges mezőket ívessé formálják. A siklósi várJiájsOlna szentélyében ez a tulajdonképpeni jellegzetes boltozati bordamotívum kisméretű, a boltfelület közepén helyezkedik el s a falsíkokhoz egyenes vonalvezetésű, egymást keresztező bordarendszer kapcsolja (43. és 44. kép). 40. kép. Pozsony. A Dóm boltozata Stíluskritikailag feltételezett építési idejét megerősítik építészettörténeti adatai is: a kápolna még akkori birtokosa, Garai Jób halála előtt megépülhetett, mivel a későbbi időszakban a vár többször gazdát cserél. E hányatott időszak nem lehetett alkalmas az építkezésre. Csak Perényi Imre tulajdonaként 1515 után javítgatják a várat, ekkor gazdagítják az architektúrát a reneszánsz szellemében.

7 így a kápolna és boltozata építési idejét 1470 — 82 közé tehetjük. Az andocsi plébániatemplom szentélyének boltozata már tisztább kompozíciós elveket mutat. b m 41. kép. Csütörtökhely. A Zápolya-kápolna karzatának alaprajza 5" 07