Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Borsos Béla: A „magyarországi műemlékek ideiglenes bizottságának” működése és a gyűjtemények kialakulásának kezdete

szülő, a gazdasági prosperitás teljében álló kor többek között a „kiállítások kora" is, Zichy Jenő elnök az „ipargróf" pedig szenvedélyes kiállításszervező. Szinte kézenfekvő tehát, hogy a propaganda érdekében a Bizottság nagy anyagi áldozatokkal összehordott terv- és rajztárának anyagát reprezentatív kiállítás keretében tárják a főváros közönsége elé. Hegedűs Candid az, aki elsőnek veti fel az indítványt ,,hogy a bizottság rajzai és fényképei készletéből kiállítást eszközöljenek".

101 A javaslat elhangzása után mindjárt meg is alakul egy kiállítás-rendező szűkebb bizottság, amelynek elnöke Henszlmann Imre, tagja Schulek Frigyes, Steindl Imre és Geduly Ferenc. A szűkebb körű bizottság nagy lelkesedéssel fog hozzá a szervezés munkájához. A miniszter a költségek fedezése céljából előlegképpen 400 Ft-ot utalványoz.

105 A kiállítás helyéül a Zeneakadémia épületét választják, a Képzőművészeti Társulat Sugár úti palotája mellett. Tulajdonképpen ez az épület is a Társulat tulajdona, amelyet azért építtet, hogy a bérösszegekből valamiképpen ki tudjon emelkedni szorongató anyagi csődjéből. A díszes palotát a közoktatási miniszter béreli ki zeneakadémia céljaira.

106 A palota földszintjén három terem és egy előszoba üresen áll. Ezeket engedi át a miniszter a kiállítás céljaira. A rajztár gazdag anyagának befogadására a hely szűkös pedig abban az időben a kiállítások rendezésénél sokkal 33. kép. A tervtár anyagából rendezeti ;>Is<"> kiállítás plakátja 34. kép. Meghívó a kiállításra zsúfoltabb elhelyezés volt divatos, mint ma. „Az egyik teremben még két középfal is állíttatott fel, nem volt elegendő a bizottság valamennyi rajzainak és képeinek elfogadására. E tekintetben tehát a rendezőségnek a táblák (rajzok) közt válogatni kellett, hogy így a látogatók legalább a legfontosabb, legkitűnőbb emlékeinkkel megismerkedhessenek" olvassuk a Bizottság év végi jelentéséből.

107 Ugyanez a jelentés sorolja fel a kiemelkedő műemlékeket, amelyeket bemutattak; a budavári főegyházat - amelynek különös jelentőséget ad a folyamatban levő restaurálás a jáki templomot, a kassai székesegyházat, Liptó, Gömör, Torna, Szepes, Sáros, Abaújvár és Zemplén megyék kisebb-nagyobb templomait, a lőcsei parochiális templomot „nevezetes régiségeivel", a várakat, közöttük Visegrádot és Vajdahunyadot. „Nem hiányzottak a tektonikai munkák rajzai sem: oltárok, kelyhek, monstrantiák, keresztelő medencék, egyházi székek, díszruhák stb." Végül részletesen bemutatják a római műemlékeket, Aquincumot ahol éppen ez időben tárják fel az amfiteátrumot Brigetiót és az erdélyi római emlékeket. Az elrendezés koncepciója a fáradhatatlan Henszlmanntól származik: „Chronologiai rendszert a kiállításban nem lehetett követni, mert gyakran ugyanazon táblán román és csúcsíves stylű, sőt antik tárgyak is voltak lerajzolva, miért is inkább a geographiai rend ajánlkozott, melyet a rajzolók