Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Császár László: A kési gótikus hajlított bordás boltozattechnika és magyarországi hatása

bordás boltozatszerkezetek (Nürnberg: Germán múzeum, Augusztinus templom 1483 körüli befejezéssel). Nem volt számára valószínűleg ismeretlen a délcseh területek korai, sajátos, számunkra fontos boltozóművészete sem. Mindezek azonban a kiinduláson és a szerkesztésen kívül nem jelenthettek lényeges támogatást. Mesterünk képességeire és céltudatos törekvésére volt ahhoz szükség, hogy e - még kísérletező jellegű munkák felhasználásával új fejezetet tudjon nyitni a boltozatszerkezetek fejlődésének történetében. Bizonyosra vesszük, hogy a prágai királyi udvarnál Rejt egyike lehetett annak a néhány mesternek, akik tevékenysége még nem eléggé ismert. Ezek közül a további kutatás van hivatva mesterét, valamint társait megtalálni. Az alsóausztriai Piestingből származó mester, aki egy ideig okiratilag bizonyíthatóan a bécsi építőpáholyban is dolgozott, Prágában, a Hradzsinban készíti el a XVI. sz. első éveiben az ún. Vladislas-(Ulászló-)terem és a Lovagi lépcső boltozatait. Az előbbi oblongum alakú terének boltmezőit kompozícióban elkülönülő hatkarélyos csillagmotívumok foglalják el, melyek körívszakaszok egymásba metsződéseiből jöttek létre. Jellemzőjük a tengelyekre való szimmetricitás, a plasztikus törekvések hiánya. A Lovagi lépcső boltozatai külön egy-egy mezőt töltenek ki. Kompozícióban jellegzetesen késői törekvéseket mutatnak; a bordamagasságok növekednek, a plasztikus tendenciák jobban hangsúlyt kapnak. Az egymást átmetsző körívszakaszok látszólagos esetlegességét szellemes precizitás uralja. A motívum alaprajzában geometriailag összetettebb: antimetrikus, szimmetriatengelye nincsen (52. kép). Legnagyvonalúbb munkáját azonban Rejt Kutná-Hora Barbara-templománál alkotta meg 1512ben. Röviddel azután, hogy Matej Rejsek 1499-ben elkészül a szentély boltozatával, amely egyszerű hálóboltozat sajátosságait mutatja, folytatja Rejt a munkát a templom hajójában, s 1512-ben be is fejezi azt. Egymást átmetsző körívekből állítja össze a hatágú csillagíveket, amely oly jellegzetessé válik követőinek munkáiban. Más szisztémát választ Rejt Louny (régebbi nevén Laun) templomának 1519- 49 között épült boltozatánál. Itt egy-egy boltszakaszban négyágú csillagokat találunk, melyeket inflexiós ívekből állított össze a tervező s száraikat a mezők között szintén áthajló íves ikszelésekkel kötötte össze (53. kép). Benedikt Rejt személves ismerőse, Jakob Heilmann von Schweinfurt volt az egyike azoknak a mestereknek, akik az annabergi Anna-templom boltozatának megépítésén tevékenykedtek. Egyenes alapvetület nélküli íves bordavezetésű szerkezetének Rejt prágai munkáihoz sok hasonló karakterű vonása van (Hradzsin, Vladislasterem), de a hatágú csillagok bizonyos fokig Kutná-Honihoz is kapcsolják. Építési ideje a XVI. 04. kép. Selmecbánya. Frauenberg templomának alaprajzi részlete sz. második évtizedére esik, 1520 körül nyer befejezést. Ugyancsak »Jakob Heilmann munkája a meisseni Albrechtsburg címertermének boltozata, amelyen jól érezzük a prágai Hradzsin Lovagi lépcsője boltozatának hatását. E hatás többek között a függőleges eltoláséi bordametszó'déseken s az antimetrikus kompozíciém vehető észre leginkább. A prágai élőké]) dinamizmusát nem éri azonban el, hatását mérséklik az átlós keresztborda-párok, a szerényebb plaszticitás. 1525 körül készül el (54. kép). Csehországban Rejt művészete Most (régebben Brüx) plébániatemplománál fejlődik tovább. Itt is dominánsak a hatágú bordacsillagok, mint igen hasonló előképénél, Annabergnél, de a szakmai virtuozitás magasabb szintje az, ami jellemző megoldására. Ezt árulják el a megkettőzött, boltsüveggel nem érintkező íves bordák, csüngőzárköves, térgörbebordás kompozíciók. Itt már az alkotás lemond a szerkezeti logikáról, öncélúvá válik és zsákutcába jut. Építési ideje már jól belenyúlik a XVI. századba, 1518 és 1548 között készül el Jakob Heilmann alkotásaként. A prágai udvarban szerveződött, Benedikt Rejt nevéhez fűződő boltozatépítő iskola - főleg az eltérő adottságok miatt magyar területeken hatását nem fejtette ki. Közelebbről érint azonban bennünket mint látni fogjuk a hajlított bordás boltozatoknak az a csoportja, amely az előbbiekkel egy időben, sőt azokat kissé meg is előzve, fejlődött ki Dél-Csehország és az osztrák Mühl vidék területén.