Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Borsos Béla: A „magyarországi műemlékek ideiglenes bizottságának” működése és a gyűjtemények kialakulásának kezdete

is kutatásaikban követtek."

108 A tüzetes leíró katalógust, amely hat íven 773 számot tárgyal, szinten Henszlmann készíti. A kiállítás enteriőrjeinek művészi hatását mai szemünkkel bizonyára nehezen tudnánk méltányolni, de beleillett az a szerény Ellbogen Gasse helyén már javában épülő, építési állványokkal szegett büszke Sugár út munka lázában égő századvégi neorenaissance levegőjébe. A képeket dús fekete-aranyozott keretekbe tették.

109 A termeket a kiállítás előtt szépen kifestették. Végül minden elkészül. Treibrt miniszter úgy adja meg végső hozzájárulását ,,hogy az a pünkösdi ünnepekre már megnyittassék".

310 Az ünnepélyes megnyitás 1880. május 20-án délután történik meg (33, 34. kép). Az eseményről Geduly titkár jelentésetájékoztat a koros ember ünnepélyes és régies modora miatt már egy kicsit akkor is anakronisztikusán ható módon.

111 Ugyanígy írja le a későbbi látogatásokat. ,,Május 23-án József FőherczegO Fensége - fenséges Neje, Herczeg Coburg Ágoston - sógora Herczeg Coburg Fülöp 0 Fenségeik és Gróf Zichy Edmund kíséretében a kiállítást magas látogatásukkal kitüntetni méltóztattak." „Május 27-én n. m. Bedekovich Kálmán s harmadnapra Tisza Kálmán Miniszterelnök Űr Ő Excellentiája és n. m. Pauler Tivadar igazságügyi miniszter urak vették szemügyre műemlékeink rajzait." „Megszemlélte a kiállítást a társadalomnak minden rendű tagja; - - a hivatalnoki kar törvényszéki bírák, nők — festészek — építészek mérnökök — ügyvédek - orvosok --- kereskedők tanárok iparosok a mintarajztanoda növendékei műegyetemi hallgatók, sőt a Sugár úton és környékén dolgozó kőmívesek — ácsok — asztalosok — lakatosok s egyéb munkások is eljöttek a régi Magyarországnak maradványait megtekinteni." A sajtó is elismeréssel ír a kiállításról, bár tárgyilagosan meg kell állapítanunk, hogy nem szentelnek különösen nagy tért az ismertetésére, s az nem emelkedik ki a különböző szenzációk, reklámok „londoni vásári" zsivajából. A Vasárnapi Újság például valószínűleg egyszerűen átírja azt a rövid tájékoztatást, amelyet a Bizottság küld meg neki, ugyanakkor amikor oldalakon át foglalkozik a Győrött felakasztott és az egzekúció után életre kelt rablógyilkossal, a Skóciában leszakadt vasúti híddal és a különböző csodagyógyszerekkel.

112 Ennek ellenére nem kételkedhetünk benne, hogy komoly a siker, hiszen a nyitvatartási időt is meg kell hosszabbítani május 31-től június 6-ig. Ez alatt az idő alatt több mint ötezren nézték meg azt. Elfogadhatjuk azt is, amivel Geduly zárja jelentését, hogy a Bizottság célját „miszerint a hazai műemlékek iránt szélesebb körben érdekeltség ébresztessék, teljesen elérte". A sikeres kiállítás mintegy záróköve hivatalos műemlékvédelmünk első fejezetének. A további munka rövidesen változott jogi helyzetben és új hivatali épület falai között folyik majd tovább, újabb, magasabb célkitűzések érdekében. Dr. Borsos Béla ,\ E G Y Z E T E K 1 O.M.F. LT. 101/1876. 2 O.M.F. LT. 1/1872. 4. 3 Született 1811. október 24-én Budán, meghalt 1877. május 5-án Budapesten. 4 O.M.F. LT. 2/1872. ápr. 9. Henszlmann feladata „az ügyeknek a bizottmányban előadása, a jegyzőkönyv szerkesztése, minden szükséges beadvány s levelezés készítése, s a lajstromozás megindultával az országos műemlékek levéltárának megalakítása, végre a netáni conservationalis avagy restaurationalis terveknek a bizottmányi építésszel egyetértőleg előkészítése". 5 Született 1813. oki. 13-án Kassán, meghalt 1888. dee. 5-én Budapesten. ß Született 1831. okt. 31-én Nagyváradon, meghalt 1883. jtin. 13-án Rákospalotán. 7 O.M.F. LT. 3/1872. 4. 4. 8 O.M.F. LT. 2/1872. 4. 9. i( O.M.F. LT. 3/1872. 4. 4. 10 Született 1823. okt. 18. Ipolykesziben, meghalt 1886. dec. 2. Nagyváradon. 11 Született 1814. szept. 1 7. Eperjesen, meghalt 1897. szept. 9. Budapesten. 12 Született 1815. ápr. I 2. Pozsonyban, meghalt 1889. márc. 8. Nagyváradon. 13 Született 1812. máj. 29. Révkomáromban, meghalt 1887. júl. 28. Nagymaroson. 11 Született 1839. okt, 29.. meghalt 1902. aug. 31. Budapesten. 15 Született 1829. dec. 10. Kudunban (Erdély), meghall 1897. márc. 1. Róma közelében. lfi O.M.F. LT. 7/1872. 5. 9. 17

O.M.F. LT. 9/1872. 5. 9. 18 O.M.F. LT. 10/1872. 5. 30. ia O.M.F. LT. 2/1872. 2. 8. 20 O.M.F. LT. 9/1872. 5. í). 21 O.M.F. LT. 9/1872. 5. 9. 22 A régi telkek azonosítása a fővárosban általában igen sok gondot okoz. Különösen nehéz volt azonban a jelen esetben, mert az egykori Zerge-ház telkét több ízben is (1866-ban, 1864-ben) parcellázták. A tulajdonos személyét illetően pedig még mindig maradt vissza némi bizonytalanság. Az épület azonosítását azonban, annak építési kora és alapelrendezése kétségtelenné téve a tulajdonos gyanánt is el kell fogadnunk Henszlmann Imrénét. A szerző e helyen mond köszönetet Komarik Dénesnek, aki a telek kikutatásában és az épület azonosításában segítségére volt. 23 O.M.F. LT. 57/1872. 8. 10. Wälder János műhelye Józsefváros Gólya utca 6. sz. alatt volt, az előirányzott összeg 443,50 Ft volt. 24 O.M.F. LT. 68/1873. 5. 31. 25 O.M.F. LT. 68/1873. 5. 31. 26 O.M.F. LT. 159/1872. 12. 16. 27 O.M.F. LT. 30/1880. 5. 15. Érdekesnek tartjuk az egész listát közölni: Balogh György plébános Bács, Bernatyák Károly plébános Szepes-Szombat, Cséplő Péter premontrei tanár Nagyvárad, Császka György püspök Rozsnyó, Drahotuszky Ferenc címzetes kanonok Zsolna, Ebenhöch Ferenc kanonok Győr, Eszterházy •János gróf Kolozsvár, Gózon Imre néptanító Szentgyörgyvölgye (Zala vm.), Griczmann János plébános Novoszello (Bács vm.), Hencz Antal építész Kanizsa, Jedlicska Pál esp.-plébános Felső-Diós (Pozsony vm.), Kandra Kabos levéltárnok Eger, Killer Frigyes plébános Csanád (Toron-