Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)
Tanulmányok - Borsos Béla: A „magyarországi műemlékek ideiglenes bizottságának” működése és a gyűjtemények kialakulásának kezdete
31. kép. A besztercebányai templom keresztelő medencéje 1877-ben. Tollrajz a technikus növendékek munkáiból, Steindl Imre aláírásával tárgyak műemlékek". 99 E kiállítás csak első próbálkozás a Bizottság gyűjteményeinek nagy reprezentatív seregszemléje előtt, amely már nem várat sokáig magára. 1879 végével a Bizottság rendes beltagjainak száma ismét megnövekedett eggyel, Thaly Kálmán személyében. 100 Thaly ebben az időben még a fiatalabb generációhoz tartozik. 101 Kezdetben pedagógus, majd történelmi tanulmányainak él. Különös érdeklődéssel fordul a Rákóczi-szabadságharc kora és a hadtörténelmi kérdések tanulmányozása felé. Röviddel kinevezése előtt tér vissza Pozsonyból a fővárosba, s függetlenségi programmal országgyűlési képviselő lesz. Lelkesedésével, sokoldalú történelmi, régészeti ismereteivel régi várainkhoz kapcsolódó hadtörténelmi, technikatörténeti tudásával komoly erőként társul az egyébként is kitűnő személyi összetételű Bizottsághoz. A 70-es évek vége a magyar műemlékügy fejlődése szempontjából sorsdöntő változások előkészítésének jegyében telik. A műemléki ügy eddig késő törvényes szabályozása már nem várathat sokáig magára. A rendezés előkészítése természetesen a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumon kívül elsősorban a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságában folyik. A törvényjavaslat előkészítésére albizottságot szerveznek, amelynek munkája eredményeként Henszlmann Imre előadó még 1878-ban benyújt egy tervezetet. 102 A tárgyalások vontatottan haladnak előre. A minisztérium a törvényjavaslat előzetes tárgyalására bizottságot küld ki, melynek elnöke Tanárky Gedeon államtitkár, tagjai Hajnald István kir. középítészeti felügyelő, Ribáry József miniszteri tanácsos, a Bizottság beltagjai közül pedig Hegedűs Candid, Henszlmann Imre előadó, Pulszky Ferenc, Zsigmondy Gusztáv. A bizottság április 4-i tárgyalásáról felvett jegyzőkönyvet Geduly Ferenc jegyző csak az év végén terjeszti fel. 103 A tárgyaláson elhangzott észrevételek jellegzetes módon magukon viselik mind a kor a mienkétől lényeges vonásaiban eltérő műemléki értékelésének, mind pedig a kapitalizmus jogi és társadalmi konstrukciójának bélyegét. Ez utóbbi főként abban nyilvánul meg, hogy a kisajátítási eljárás egyes rendelkezéseivel kapcsolatban a kicsinyes észrevételek egész sora hangzik el a magántulajdon fokozott védelme és ennek megfelelően az állam műemlékekkel kapcsolatos kisajátítási jogának korlátozása érdekében. A Bizottság tagjai nagyon helyesen érzik meg, hogy a műemléki törvényjavaslat előkészítő vitáival párhuzamosan nekik is tenniük kell valamit az érdeklődés felkeltése, a széles körű műemléki propaganda érdekében. Az erjedő, tetterőtől fe'•V2. kép. Címerpajzs a soproni kecsketemplomból. Storno Ferenc színes temperaképe 1879-ből