Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Borsos Béla: A „magyarországi műemlékek ideiglenes bizottságának” működése és a gyűjtemények kialakulásának kezdete

forintnyi tiszteletdíjat utalványozni kegyeskedjék."

60 Az összeget — amelynek értékéről fogalmat adhat, hogy az Geduly titkár félévi teljes illetményének felelt meg júniusban utalványozták.

61 Myskovszky időnként fényképeket is küld.

62 Fényképeket küld Still Pál lőcsei esperes-plébános kültag is, Thurzó János, Elek, II. János, II. Elek, Kristóf, Szaniszló és Urbanovits Márton síremlékeiről.

63 Ezek három példányban készültek, a minisztérium egy példányt megtart, egyet a Bizottságnak, egyet a Nemzeti Múzeumnak ad át. Jellemző a fényképezés e korbeli magas áraira, hogy a felvételek több mint száz forintba kerültek. A gyűjtemények anyagának szaporítása mindinkább összeköttetik a műemlékekben gazdag vidékek beutazásával és a kataszteri ívek helyszíni felvételével. Ezekben többen vesznek részt, legtöbbször Steindl vezetése alatt. A rajzokat készítő „segédek", az iparrajziskola tehetséges növendékeiből telnek ki. Henszlmann 1875-i jelentése szerint „Steindl Imre nyolc segéddel a bányavárosokban (ti. utazást tett). Ez utóbbi azon kötelezettséggel, hogy minden segéd két vagy több lapot rajzoljon a bizottság gyűjteményének számára." „Eszerint örvendetes alkalom nyílik törzsíveink és rajz gyűjteményünk nevezetes szaporítására."

64 A budavári Nagyboldogasszony-templom helyreállítási munkálatainak megindítása a fővárosra vonatkozó gyűjteményi anyag gazdagítását is maga után vonja. Schulek már 1874-ben a templom fényképeit helyezi el a tervtárban.

65 Ugyancsak ő a diósgyőri vár kincstári levéltárban őrzött XVIII. századi alaprajzainak lemásoltatására Hoppé Lipót rajztanárjelöltet ajánlja.

66 A fiatalok közül való Werdenstetter Szilárd mintarajztanodai növendék is - akiből később Várdai néven az iskola tanára lett —, akit 22 db különféle műemlékeket ábrázoló színes rajzáért a Bizottság 50 Ft jutalomdíjra ajánl.

67 Az adatokból úgy látszik, hogy a hatalmasan duzzadó gyűjteményeket Geduly példás rendben tartja. Még 1873-ban a Bizottság ülésén szóba kerül „a bizottmány gyűjteményének, kivált rajzainak bélyegzése" s az előadó megbízatik egy kisebb bélyeg beszerzésére, melyen tíz ezüst krajczárnyi nagyságban középen a magyar korona, körös körül pedig a felirat volna kivésendő: „M. O. Műemlékek Bizottsága".

68 Az ízléses bélyegző el is készült Klassohn mester rajza szerint és munkájával.

69 1876-ban veszedelmes árvizek pusztítanak országszerte. Az árvízkárosultak javára május hónapban műipari és történelmi kiállítást rendeznek, gróf Károlyi Alajos palotájában (a mai Egyetemutcában). A figyelmét mindenre kiterjesztő Henszlmann kihasználja az alkalmat, hogy a Klösz György fényképész által a kiállítás nevezetesebb tárgyairól „136 darab fólió nagyságban és 13 darab cabinet nagyságban készített fényképet" a gyűjtemény számára 103 Ft és 13 kr-ért megszerezze.

70 1877. május 5-én 66 éves korában meghalt Szalay Ágoston. Halálát aránylag rövid betegeskedés előzte meg. Hivatalvezetői teendőit szinte az utolsó percig szívós akaraterővel és lelki26. kép. A bártfai városháza zárterkélye. Myskovszky Viktor akvarell je 189(>-ból ismeretességgel gyakorolta.

71 Utódjáról egészen rövid idő alatt gondoskodtak. Már május 22-én értesíti a miniszter a Bizottságot, hogy „Szalay Ágostonnak, a műemlékek országos bizottsága érdemdús elnökének elhunytával megürült elnöki tisztre vásonkői Gróf Zichy Jenő urat kinevezte".

72 Zichy Jenő az „ipargróf", ahogy akkoriban a közgazdaság és ipar fejlesztése terén kifejtett működése miatt nevezték, még negyvenéves sem volt ebben az időben.

73 Nyugtalan, rendkívül sokoldalú, minden iránt érdeklődő, mindenbe belefogó egyéniség. Németországi jogi tanulmányait befejezve, politikai pályára lép. Nem sokáig tudja lekötni a politika. 1866-ban nagy nyugati utazást tesz. Angliában a vízépítészetet, Hollandiában a lecsapolási és öntözési rendszereket tanulmányozza.