Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Borsos Béla: A „magyarországi műemlékek ideiglenes bizottságának” működése és a gyűjtemények kialakulásának kezdete

vesz, és ezen a címen hosszú időt tölt Bécsben. A Bizottság kihasználva az alkalmat, felhatalma­zást kér a minisztertől, hogy Henszlmann a magyar tárgyú nevezetességekről 1000 Ft keretén belül kliséket készíttethessen. A miniszter az engedélyt megadja. „Ezen miniszteri rendelet az 1873-iki oct. 18-án tartott rendes ülésben kihirdettetvén örvendetes tudomásul vétetik, miután előadó meg­jegyzi, hogy csereviszonyt eszközhitt az osztrák, a dán és a schwaiczi osztályok illető biztosaival és, hogy máris több rendbeli magyar tárgyakat le­rajzoltatott s fába és rézbe metszetett." 48 Téma oly bőségesen akad, hogy az ezer forintos keret szűknek bizonyul. Amikor tehát Henszlmann egy a miniszterhez küldendő előterjesztéstervezetet készít a Bizottság 1873-ik évi fennmaradt pénz­készlete felhasználásáról, ebbe a következőket veszi bele: ,,előadó is kéri azon összeg szaporítását, melyet a nra. minister a bécsi világtárlatban kiállított magyar kisebb műemlékek (így nevezi az ingó műtárgyakat !) lerajzolására és rézre vagy fára metszésére engedélyezni kegyeskedett s e kérésit indokolja azzal, hogy hátra van még azon orosz és magyar analog zománczos és filigran művek polychrom táblájának készítése, melyből világosan kiderülend, hogy ezen műnemet nálunk sok erede­tiséggel gyakorolták, hogy itt kimutathatnak magyar és erdélyi iskolát a szó szoros értelmében: hátra van a bécsi Central Commission azon táblái­nak és fametszet clichéinek megszerzése, melyek leginkább magyar emlékek másolatát adják és melyek elnyerésével gyűjteményünk nevezetesen szaporodnék és a tárlaton a szakemberek csodálatát gerjesztett valódi műkincsek másolata, mely az előadó rendelkezésére bocsátott összegből nem telt ki." 4<J Talán nem érdektelen e hosszú előterjesztés közlése, már csak azért sem, mert kiderül belőle, hogy a korbeli műemlékvédelem korlátainak kor és kvalitás tekintetében fentebb már említett szűkreszabottsága mellett műfaji határai mennyire mélyen behatoltak a környező művészeti területek­be. Nem kerülhetnek bele a barokk és klasszicista épületek, de élénk érdeklődésre tarthatnak számot a középkori zománcok vagy bronzöntések. A fenti bevezetés után Henszlmann ,,a bécsi tárlat magyar emlékeinek réz- és fametszetben való készítésének pótlására" 300 Ft-ot javasol felhasználni, amihez a miniszter hozzá is járul. Mialatt a tervtár (egyben „rajztár", „levéltár", „irattár", „gyűjtemény", amely elnevezéseken az iratokban minden rendszer nélkül váltakozva szerepel, s amely kifejezéseken mindig ugyanazt a mindent magábafoglaló gyűjteményrészleget kell értenünk) az első években valóban nagyarányúnak mondható fejlődésben van, a könyvtár gyarapo­dása továbbra is lassú. 1873. október 23-án Geduly a kézi könyvtár leltárát benyújtja, amelyet a miniszterhez terjesz­tenek fel. 50 Összesen 65 művet sorol fel 127 kötet­ben. Az újonnan — és általában frissen megjelent — beszerzett művek természetesen a szigorúan vett szakterületet gyarapítják. Ezek közül a következő­ket emelhetjük ki; „Francesco Lanza: Dell' Antico Palazzo di Diocleziano in Spalato, Jakab Elek: Kolozsvár története, Otte Heinrich: Handbuch d. Kirchlichen Kunst Archéologie, Fuxhoffer Da­mian. Bencdictini pannonii Monasteriologia regni Hungáriáé." UIUIHIU , 1««,. r-r—f'*­IWIWÍIM" t* f* f i bálifai (.xHíjmi f^ai ÎW^Knijn^ila \Jt>b IMÜ 24. kép. Polgárház kapuja Bártfán. Myskovszky Viktor toll rajza 18804)01 A könyvtárat a vásárlások mellett gyakran gazdagítja a miniszter ajándékkönyvekkel, ame­lyek a legtöbbször a minisztériumnak hivatalosan megküldött és tiszteletpéldányokból kerülnek ki. Rendszeresen megküldik a hivatalos minisztériumi kiadványokat, a tiszti névtárakat, rendeleteket stb. 1874-ben rendelik meg az első nagy könyvkötési munkát Dochnal Adalbert könyvkötő mesternél, aki éppen úgy mint Kilián könyvkereskedő ettől kezdve éveken át minden munkát megkap a Bizottságtól. Ez alkalommal az összes fűzött könyveket beköttették. A Biblia Sacra kötése negyedrét alakban 1 Ft-ba, a Fuxhoffer Monas­teriologia „steif ganz in Leinwand" 1 Ft 50 kr-ba. A 20 tételben 102 kötést kitevő egész munka 80 Ft és 95 kr-ba kerül. 51 Dochnal alapos munkát vég­zett. A könyvtárra az első időkben a gondos és szép kötések jellemzők. Fűzött könyveket csak rövid ideig tűrtek meg benne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom