Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Borsos Béla: A „magyarországi műemlékek ideiglenes bizottságának” működése és a gyűjtemények kialakulásának kezdete

létében a bizottsági ülésekben helyettesíteni s jelesen az ülési jegyzőkönyveket szerkeszteni."

33 A megszüntetett segédelőadói és az újonnan szervezett titkári állás különbsége abban is kifejezésre jut, hogy Geduly havi illetményét 100 Ft-ban állapítják meg. Ettől az időtől Geduly Ferenc egészen haláláig — több mint huszonöt éven át szorgalmasan el is látja elsorolt feladatait, kivéve a jegyzőkönyvek szerkesztését, amelyet Henszlmann nem adott ki a kezéből továbbra sem. A legfontosabb feladata azonban kétségtelenül a lassan kialakuló irat-, rajz- és tervtár, valamint a könyvtár vezetése, amelyek magukon viselik széles látókörű, lelkiismeretes, gondos egyéniségének nyomait. Geduly munkába állásával feleslegessé válik Fridrich István kultuszminiszteri segédfogalmazó működése is, aki a hivatal adminisztrációs gépezetének megindításában nyújtott átmenetileg segédkezet. A Bizottság jó munkájáért 100,— Ft jutalmat kér a minisztertől, amelyet az Fridrich távozásakor meg is ad.

34 Visszatérve a Bizottság ,,irat-, terv- és rajztárára" — amely megjelölések továbbá a „levéltár" elnevezés alatt kezdetben egységes gyűjteményt kell értenünk, amelyben csak az adminisztráció iratanyaga különült el a többitől —, meg kell állapítanunk, hogy fejlődése az első években összehasonlíthatatlanul rohamosabb a könyvtárénál. Eltekintve attól, hogy - amint már említettük a kültagoktól az ország minden részéből érkező terv-, térképalaprajz anyagot, távlati rajzokat, akvarelleket, mindenféle technikával készült ábrázolást, fényképet a műemlékfelvételi lapokkal együtt ebben az egységesen kezelt gyűjteményben helyezték el, más módjait is találjuk a gyűjtemények fejlesztésének. Az 1872. év októberében tartott ülésen például Pvómer felhívja a figyelmet, „hogy a bécsi cs. k. könyvtárban Buda városának 1541-ben megjelent fölötte érdekes és pontos képe igen nagy mérvű fametszetben létezik (Erhardt Schon?), melyen a parochiális templom (budavári Nagyboldogasszony-templom) és régi tornya tökéletesen látható, mi a templom restauratiójára nézve fölötte érdekes". Kívánatosnak tartaná, ha ezt „Bicsérdy János rajzoló, ki a bécsi képes chronika másoltatása végett Bécsben tartózkodik, illendő jutalom mellett (körülbelül 150 Ft-ért) lerajzolná". A felterjesztést ily értelemben a miniszternek meg is tették.

35 Az év vége felé felkérik a minisztert hasson oda, hogy a lébényi templomról Essenwein bécsi építész által készített terveket a Bizottság „gyűjteményének szaporíthatása végett" lemásoltatás céljából megkaphassák.

36 Nem kerüli el a figyelmet az sem, hogy a bécsi Central Commission újabb kiadványaiban számos „Magyarországban létező műemlékek és archaeológiai tárgyak fametszetekben jelentek meg". Miután a „commissio késznek nyilatkozott az illető faduczok clichéirozását megengedni" a Bizottság július 10-iki ülésében azon óhajának adott kifejezést „miszerint az említett faduczok felhasználhatása céljából 250 Ft kegyesen engedélyeztessék" (ti. a miniszter által).

3

' Az engedélyt a miniszter meg is adja.

38 Ez esetben a Bizottság nem elégszik meg a magyar vonatkozású fametszetek megszerzésével, hanem lépéseket tesz az eredeti fadúcok megszerzésére is. Törekvésük eredményes, mert, amint 1873 májusában Beck a bécsi cs. és kir. udvari államnyomda igazgatóságától a Bizottságot értesíti „a 165 fametszet után megrendelt cliché-eket a gőzhajóval Pestre megküldte".

39 A dúcok tekintélyes összegbe, 264 Ft 50 kr-ba kerültek. A Felügyelőség iratai között fennmaradt az eredeti fuvarlevél, amely szerint az egy mázsa és 29 foiitot nyomó hatalmas ládának „a gőzhajó-állomástól a Zerge utca 23-ik számú háznak 1-ső emeletén létező bizottsági irodába hozataláért a fuvarosnak" 1 Ft-ot fizetett Geduly. Az érdekes az, hogy az első tíz évi levéltári anyagban ez a fuvarlevél az egyetlen irat, amely a Bizottság irodájának a helyét pontosan megadja, és amely adat alapján elindulva ezt az épületet a mai Makarenko utca 6. sz. házban meg lehetett határozni. A rajztár e különleges szaporítási módjai mellett hamarosan kialakul a később is állandóan meglevő, sőt erősödő gyakorlat, amely ezt a célt a kültagok között levő hivatásos építészek, festőművészek, grafikusok állandó foglalkoztatásával biztosítja. A hivatásos művészektől nem kívánhatta a Bizottság, hogy e munkát önzetlenül végezzék, hanem esetenként állapították meg „jutalmukat", amelyet a miniszter előterjesztésükre szinte kivétel nélkül változatlan összeggel és simán utalványoz. Az ilyen módon legtöbbet foglalkoztatott kültagok Myskovszky Viktor, Storno Ferenc és Könyöki József éveken keresztül igen jelentékeny összegeket vesznek fele munkájukért (22 28. kép). Még 1872 tavaszán merül fel Storno neve.'

10 „A máj. 17-én tartott ülésben szóba hozatván, hogy Storno Ferencznek, ki ekkor 78 emléknek a lajstromát küldte be, számos vázlatkönyvei vannak, melyek feldolgozott rajzai megszerzése által a bizottm. rajzgyűjteménye tetemes szaporodást nyerhetne: előadó megbízatott, hogy Stornóval erre nézve értekezzék, mi megtörténvén előadó jelenti, hogy Storno a téli idényt e munkára felhasználni hajlandónak nyilatkozott. Egyúttal jelentés tétetik, mely szerint Storno Lőcsén eddig tizennégy falképet restaurált, melyekről Rómer, ki látta, dicsérettel emlékezik." A máj. 17-én tartott ülésen pedig az előadó bemutatja „Myskovszky Viktor, a kassai főreáltanoda tanárának számos Kassán létező építészeti régiségek rajzát, melyet M. igen ügyesen és pontosan kilenc folio táblán adott elő".'

11 A Bizottság hajlandó a rajzokat gyűjteménye számára megszerezni „azonban kívánatosnak látja, hogy M. rajzait kiegészítse". A Myskovszky által pótlólag beküldött hat táblával együtt „nagy szorgalommal és pontossággal rajzolt tizenöt táblát" kétszáz osztrák értékű forinttal javasolják jutalmazni. Megfelelő jutalmazás ellenében azonban a rendes tagok is dolgoznak a rajztár számára. így Steindl Imre kész a