Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Jelentések - Cs. Dobrovits Dorottya: Műemléki nyilvántartás 1967-68

tárait, valamint az érintett utcák betűrendes felsorolását a területen belül eső házszámok feltüntetésével. Helyet kapnak jegyzékünkben az Országos Természetvédelmi Hivatal által kijelölt természetvédelmi területek is T./ jelzéssel. Ez az intézkedés megkönnyíti az egyes műemlékeinket, elsősorban kastélyainkat körülvevő értékes parkok és egyéb természeti értékek az épületekkel együtt történő védelmét is. A magyar műemlékállag felülvizsgálata természetesen nem jelenthet merev és véglegesnek mondható rendszert, hiszen a folyamatosan készülő topográfiai munkák új értékeket is feltárnak, egyes épületek teljes elavulása viszont új áldozatokat követel. Az egységes szellemben regisztrált műemléki törzsállomány azonban támpontot ad a későbbi változtatásokhoz is. A felülvizsgált műemlékállományt törzskönyveztük. A törzskönyv a következő adatokat tartalmazza: törzskönyvi szám, a műemlékké nyil~ vánítás száma, helyrajzi szám, hely, megnevezés, régi név, leírás és stílus, változások, szám. Ez utóbbi az ún. statisztikai szám. Az egységes rendszer szerint az éjiületek legfontosabb adatait számokkal jelöltük; e rendszer lehetővé teszi a Hivatal dolgozói számára az anyag viszonylag gyors áttekintését műfajok és stílusok szerint. Az éjmlet műfaját római, stílusát arab számok jelölik. Pl. a győri jmspöki palota, mely XIII. századi eredetű, a XIV—XV. században éjütették ki, majd a XVIII. században átalakították, a következő számot kaj)ta: 11/236. (Közéjmlet, román kori gótikus — barokk). Műemlékállományunk törzsanyagának megállapítása lehetővé tette a tudományos nyilvántartás munkálatainak beindítását. Célunk ezzel a mindennapi munka mellett a tudományos feldolgozás megkönnyítése. A nyilvántartás ilyen rendszere lényegében a műemlékek teljes anyagának naprakész állajiotban való regisztrálását jelenti. Egy-egy objektum négy kartont kaj), s ezeken megtalálható majd az éjüiletre vonatkozó lehetőleg teljes adatgyűjtemény.

5 Munkánkat természetesen az alapvető adatok felfektetésével kezdtük. Eddig hat megye emlékeinek rendezése történt meg. A kartonokra felkerültek az épület jíontos törzskönyvi adatai mellett a részletes leírás, legalább egy fénykép, valamint a tulajdonosra, a felhasználás módjára, s az állagra vonatkozó adatok, természetesen az adatközlés időpont jának feltüntetésével. E munkát szolgálják a háromévenként szétküldött ún. felülvizsgálati ívek, melyeket a járási és városi tanácsok építési osztályai töltenek ki. Az ívek elsősorban a tulajdonosok változásairól, a felhasználás módjáról és az éjmletek műszaki állapotáról tájékoztatnak bennünket, biztosítva azt, hogy a nyilvántartásban mindig az aktuális adatok szerejíeljenek. Igen jelentős léjiés volt az OME irattárának teljes feldolgozása. A magyar műemlékvédelem első hivatalos szervét eurójiai viszonylatban is az élen járva, 1872-ben hozták létre. így irattárunk is ez időtől fogva folyamatos. Az irattári adatok összegyűjtése és együttes feltüntetése felbecsülhetetlen fontosságéi. Különösen értékesek azok a feljegyzések, beszámolók, amelyek a múlt század végén s a század elején keletkeztek, s amelyek a világháború pusztításai előtti állajiotokat, illetve az ekkor történt műemléki beavatkozások jellegét és mértékét regisztrálják. Az ilyen adatok összefoglalása megkönnyíti a helyreállításokat, a rekonstrukciókat végző szakemberek munkáját. Az irattári adatokat időrendben, az évszám és ügyiratszám megjelölésével vezetjük fel a kartonokra, s a teljes rendszer felállítása után szintén mvprakészen vezetjük. Minden műemlékről fényképet is készítünk. Célunk az, hogy az épület legjellegzetesebb vonásait mutassuk be, tehát pl. kastélyoknál a főhomlokzat mellett az udvari homlokzatot, temj> lomoknál a temjilombelsőt is. A tudományos kutatás számára elengedhetetlen a bibliográfia elkészítése. A magyar műemlékek szakirodalmát Genthon István 3 kötetes tojiográfiája óta csak a Művészettörténeti Értesítő és a Magyar Műemlékvédelem hasábjain kísérhetjük figyelemmel. Genthon a rendelkezésre álló lehetőségeken belül csak a legfontosabb irodalom feltüntetésére törekedett, az összefoglaló bibliográfiák joedig szerzők szerinti bontásban jelennek meg. A megyei tojiográfiák természetesen igen gazdag szakirodalmat tartalmaznak, azonban még elég hosszú időre van szükség, amíg minden megye anyaga nyilvánosságra kerül. A helynév szerinti bibliográfia elkészítésére Hivatalunk külső munkatársat is alkalmaz. A műemlékek életének, aktuális történetének figyelemmel kísérését segíti elő a nyilvántartás keretein belül a rendszerezett sajtófigyelő szolgálat. Ez biztosítja a napi sajtóban megjelenő cikkek, tanulmányok összegyűjtését, melyek ilyen módon a Hivatal dolgozóinak rendelkezésére állnak. A sajtófigyelő segítségével tudjuk figyelemmel kísérni a közvélemény alakulását is, amely egylittal munkánk jiolitikai hatásfokát jelzi. Az elkészített kartonokat borítékoljuk, s ABC sorrendben fektetjük le, így azok gyorsan áttekinthetők és könnyen kezelhetők lesznek. Az ország műemlékeinek lejárása, az adatok felvétele a Tudományos, a Műemlékfelügyeleti és a Gyűjteményi Osztály minden dolgozójának áldozatos és fáradságos munkájával készült el. A nyilvántartás a Tudományos Osztály keretein belül igen nagy erőfeszítésekkel készül. E munka eredményeképjien azonban az ország teljes műemlékállományát közvetlenül megismerhettük, s így lehetővé vált azok egységes elvek szerinti rendezése. A magyarországi műemlékek nyilvántartása így hathatós segítséget nyújt majd a felügyeleti, tervezési és tudományos munkában egyaránt. Cs. Dobrovits Dorottya