Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)
Jelentések - Újlaki Endre: Az Országos Műemléki Felügyelőség faszobrászati helyreállításai 1967-68
Kivitelezési osztályunk felkérésére konzultáltuk a drávaiványi ref. templom festett famennyezetének lebontását. (A mennyezetet — raktárhelyiség hiánya miatt — egyelőre a helyszínen tároljuk.) Felsőörsön a padlástérben faanyagvédelmi vizsgálatot tartottunk, az erről készült szakvélemény alapján néhány súlyosan rovarfertőzött gerendát kicseréltek, a padlástérben felhalmozódott, gombásodásnak indult faforgácsot pedig eltávolították. Gyakran konzultáltunk a Képzőművészeti Kivitelező és Iparvállalat faszobrász-restaurátoraival is, akik az OMF megbízásából és költségén 1966 és 68 között restaurálták a sárospataki r. k. templom főoltárát, két mellékoltárát és orgonaszekrényét, 1968 óta pedig az egri volt ciszterci templom Szt. Ignác oltárát. 6 Részletes technológiai leírással, gyakori konzultációval támogattuk a következő r. k. templomokban kezdeményezett munkálatokat: Gyalókán, Peresznyén, Alpáron a főoltár, Szombathelyen, a volt ferences templomban a szoborállomány, Gyomorén a két mellékoltár, Kecskeméten a volt ferences templomban a főoltárkép fölötti ornamens. valamint Jászapátiban az orgona restaurálását. (A gyalókai és peresznyei munkálatokhoz négy, illetve két szobor restaurálásával is hozzájárultunk, a vállalkozói költségvetés és az általunk megkívánt munkatöbblet különbözetének kiegyenlítése fejében.) Az erős rovarkorrózió miatt leszakadt mesztegnyői szószék tervezett restaurálási, illetve részleges rekonstruálási munkáihoz fényképfelvételeket készítettünk. Az említett munkálatok ellenőrzései során nyert tapasztalatok alapján azonban sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy a különféle felkészültségű vállalkozók munkája a részletes technológiai leírás és konzultáció ellenére sem éri el az általunk megkívánt szintet, ezért a vállalkozói munka kérdését alapos revízió alá kell vennünk, és a lehetőséghez mérten korlátoznunk kell. Emlékfelméréseink során — fertőzött, igen rossz állapotuk miatt — a következő r. k. templomokból hoztuk el és vettük munkába a műemléki értékű berendezés egyes tartozékait: Magyaralmásról két szobrot és a hozzájuk tartozó két gyertyatartós konzolt, Vácrátótról egy feszületet, Márkóról egy szobrot, Sárisápról a főoltárhoz tartozó két puttót és egy bárányt. Állagfelmérések közben megállapítottuk, hogy Alsónémediben a főoltár, Solymáron az intarziás öltözőszekrény erősen fertőzött, s a fertőzés virulens. Mindkét műtárgy fertőzöttsége 1 — 2 napos munkával megszüntethető, ezáltal a restauráció gondja elhalasztható. A berceli főoltár állapota aggasztó. Az előrehaladott rovarfertőzés és a bányarobbanások okozta rázkódások miatt az alkotóelemek meglazultak, és az összeomlás veszélye fenyeget. A sürgős beavatkozás elkerülhetetlen. 1969. évi munkáinkhoz több előkészítő intézkedést tettünk, A csengersimai ref. templom festett famennyezetének festékanyagát a Központi Múzeumi Igazgatóság Múzeológiai és Technológiai Osztályával analizáltattuk. Ugyancsak a Technológiai Osztálytól kértük a fazsindely-tartósító eljárás kidolgozását is. Kivitelezési osztályunk ugyanis évente kb. 100— 150 köbméter faanyagból készít fazsindelyt. A nagy mennyiségű, munkaigényes, tehát drága anyag helyes tartósítása népgazdasági érdek is. Megvizsgáltuk az Esztergom, Bottyán u. 5. sz. alatti lakóház műemléki kapuját, és előkészítettük Budapestre történő szállítását. A munka nagyobb része az asztalosműhelyre, néhány faragvány elkészítése viszont csoportunkra hárul. * Befejezésül meg kell még említenünk néhány fejlődésünket tekintve igen fontos, számunkra pedig igen örvendetes eseményt. Az 1969-ben használatunkba kerülő Budakeszi úti kápolna helyreállítása során a volt sekrestye-helyiségből gázkamrát alakítanak ki. A jövőben tehát minden beérkező műtárgyat azonnal és házilag gázosíthatunk. Ezután csak steril anyaggal folyik majd a munka, nem kell félnünk többé attól, hogy a másmás helyről beérkezett műtárgyak megfertőzik egymást. A kápolna hajójában felállítják röntgengépünket is. Ez leegyszerűsíti a faanyag állapotvizsgálatát. A hajót egyébként raktározásra és munkahelyként is felhasználhatjuk. A Képzőművészeti Főiskolán megkezdődött a faszobrász-restaurátor képzés. A Műemlékvédelmi Bizottság fokozott figyelmet szentel a restaurációs kérdésnek. Reméljük, hogy mielőbb sikerül korszerű munkahelyet teremtenünk, ahol a jelenlegi 10 fős létszámunkat tovább növelhetjük, s felállíthatjuk házi laboratóriumunkat, mely a munkáink közben felmerülő kérdésekre rövid úton választ tud adni, s problémáink tisztázására nem kell oly sok időt és energiát vesztegetnünk, mint eddig. Újlaki Endre